BME Nagyfeszültségű Laboratórium - BME Nagyfeszültségű Laboratórium

A Nagyfeszültségű Laboratórium a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem V1 épületével egybeépített 24,16 m × 16,26 m alapterületi méretű, 386 m² hasznos belső alapterületű, 16,45 m belmagasságú, a legnagyobb feszültségű laboratóriumi berendezések biztonságos működéséhez szükséges átütési-átívelési távolságok figyelembe vételével méretezett daruzott csarnok. A Nagyfeszültségű Laboratóriumhoz tartoznak a benne levő helyhez kötött és mozgatható nagy-, közép-, kis- és törpefeszültségű berendezések, a 600 kV-os próbatranszformátort tápláló – a Nagyfeszültségű Laboratórium csarnoképülete mellett, szabadtéren található – alállomás, a hálózati, az előtét- és a szabályozó transzformátor és ezek építményei (környezetkímélő alapok, vagyonvédő fal, esővédő féltető), be- és kitápláló kábelei és kapcsolókészülékei, valamint a mindezeket működtető és védő berendezések, továbbá a V1 épület 800 kVA transzformátor-teljesítményű 0,4 kV-os főelosztójából táplált, földszinti kezelőfolyosón telepített, a többi főberendezés és a villamos installáció tápellátását biztosító 0,4 kV-os főelosztó.

A Nagyfeszültségű Laboratórium történetében az elsőként használatba vett fontosabb berendezés, a máig használt 250 kV-os transzformátor volt, melyet az 1 MV csúcsértékű impulzus előállítására képes lökőfeszültség-generátor beszerzése követett. Az 1970-es években jelent meg Magyarországon a nagyfeszültségű feszültség alatti munkavégzés, mellyel egy időben a Laboratórium egy 600 kV-os próbatranszformátorral és egy 750 kV-os, második lökőfeszöltség-generátorral gazdagodott. A Laboratórium 2012 nyarán ipari támogatással teljes felújításon esett át, mely után Magyarország legnagyobb Tesla-tekercsével bővült a főberendezések sora.

A BME VET Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport munkavégzésének fő helyszíne a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem V1 épületéhez tartozó Nagyfeszültségű Laboratórium.