Földmérő | Kecskés Mérnökiroda - Földmérő | Kecskés Mérnökiroda

„Sokan úgy vélik, hogy az internetnek vannak zárt részei, de ez csak önámítás. Ami egyszer felkerül oda, az idővel mindenkihez, mindenhová eljut. Így van ez, az írásom alapjául szolgáló, ez év áprilisi földmérő napról írt „zártkörű” magánvéleményekkel is. Ha valaki úgy gondolja, hogy ott aztán „belevaló srácként” mindent bele, trágár, vulgáris stílusban megmondja a tutit, az őt minősíti, de nem mérnöki magasságokba. Erről egy régi mese jut az eszembe: A bak felmegy a dombtetőre: „Én aztán mindent tudok!” kiáltja, a többiek meg csak úgy néznek, míg egyszer hátulról megszólal egy hang. „Ja, ez csak a Mekk Elek…”s már oda sem figyelve teszik tovább a dolgukat. …s ha valaki véletlenül magára ismert, akkor az, nem a véletlen műve.” A fentiek egy részletét képezik egy tervezett írásomnak. De, hogy a fentieknél is konkrétabb legyek. Azt írod: „…igazságos volt, kedves és kérlelhetetlen” De bennem születésem óta bennem van a tolerancia, s a kölcsönösség elve. Én is tudnék sok mindent és mindenkit bírálni, sőt még tán szabad szájúként is, csak hogy az sehová sem vezet. A Facebook-os kinyilatkoztatásod számomra visszájára sült el. Ha bírálni akarsz valakit, állj elé, s vitatkozz vele, persze az nehezebb, s lehet, hogy a végén még ki is rúgnak, de legalább akkor még megmarad a belső tartásod. Miért is, mert a kölcsönösség elve alapján esélyt adsz a másiknak is, hogy érveljen, s még a végén az is kiderülhet, hogy te tévedtél, vagy egymást részben-részben meggyőzve kialakul valami előrevivő kompromisszum. De ez, amit, s ahogy leírtál kollégákról - akiket nem vagy csak alig ismersz, s egyfajta beidegződött előítélettel terhelten bírálsz, számomra elfogadhatatlan stílusban – ezek a megnyilvánulások, nem ebbe a kategóriába tartoznak. Mindezt azért merem így leírni, mert én már voltam/vagyok a pult mindkét oldalán, sőt leginkább maga voltam ütközőfelületként a pult. Kérem, hogy bíráld felül az általad leírtakat. Kihangsúlyozom, nem okvetlenül a kritikával van a gondom, hanem annak a megfogalmazásával, s ezért a stílusért kérem, kövesd meg, akikről ilyen nem mérnöki magasságokban írtál. A kritikának és a valódi vitáknak sohasem voltam ellenzője, mert azok valóban előre visznek, de ez nem az volt. De már első felindulásnak sem mondható, mert az részben megtörtént ott… Zárszóként, hidd el, a jól megfogalmazott „vaslogikával” felépített bírálat előrébb vivő és hasznosabb, mint ez volt … s akkor abba még beleférhet egy kis irónia is… Üdvözlettel: Sándor József