Guckler-szikla - Budapest

Emléktúra

Az emléktábla nagyon magasan van, alig olvasható, apró betűkkel. Kist jobb elhelyezést megérdemelt volna.

Wunderschöner Wanderweg, das Zielit atemberaubendem Blick über Budapest und die budaer Berge

A Guckler Károly főerdőtanácsosról elnevezett sziklaalakzat a Budai-hegységet díszíti. A méretes dolomitbreccsa-tömböket már jelentős részben befedték a mohák, és bekebelezték a fák. A sziklák a meredek lejtőn megindulva görögtek mai stabil helyükre. Guckler Károly emléktábláját olvashatjuk a falban, mellette pedig kis pihenőhelyet találunk. Az egykori kilátóteraszból a növényzet térnyerésének következtében nem maradt semmi.

Valóban magasan van a tábla, de fel lehet oda mászni ;)

Kár, hogy az emléktábla magasan van így nehéz olvasni

A szenzációsan kialakított tanösvény névadójáról méltón emlékezik meg az állomás egy magasztos, sziklára kihelyezett márványtábla formájában. Ki is volt Guckler Károly? Guckler Károly 1882-ben kezdte meg szolgálatát a fővárosban, 1895-ben kinevezték erdőmesterré, majd az Erdészeti Hivatal vezetőjévé. Akkoriban a budai hegyekben sok helyen szőlőültetvények voltak, például a Guckler-út alatti lejtőkön is. 1882-ben azonban beütött a fioxéra-járvány, és a gyökértetű terjedése nyomán a budai, óbudai szőlők pusztulni kezdtek. Az erdők fogyatkozása már korábban megindult, ugyanis a tűzifát a budai hegyekből szerezték be a város lakói, ráadásul az is gyakorlat volt, hogy a szőlőültetvények talajjavítására az erdők talaját használták. A századfordulón azonban a hétvégi piknikezés, kirándulás egyre népszerűbb szabadidős elfoglaltság lett, és egyre többen fedezték fel a budai erdők értékét. Guckler Károly nevéhez fűződik a tervszerű erdőgazdálkozás beindítása, ennek keretében 1885-1898 közötti években a budai hegyekben 879 hektár kopár területet erdősítettek, melynek java a Hármashatár-hegyet érintette. Guckler főleg feketefenyveseket telepített, amelyek a kopár hegyek extrém viszonyait kibírták, ezektől az erdőktől azt is remélték, hogy alattuk a talaj is megújulhat. A két világháború aztán ismét nagy károkat okozott a budai erdőkben. A tanösvény egyik tábláján láthatunk egy 1944. áprilisi térképet, amin látszik, hogy a Guckler út környékén szinte teljesen eltűntek az erdők. Ma is sokfelé látni fenyveseket, akár itt, a Guckler út mentén is, de már megkezdődött a fenyőállományok visszaszorítása és őshonos fafajokra történő cseréje.

Az emléktábla kb. 3 méter magasságában lehet, alig olvasható. Ami viszont még nagyobb baj, hogy a túra ezen része egy minimális kanyarulatban minimàlis lejtōvel található, amivel önmagàba véve semmi probléma nem lenne. Sajnos biciklisek rendszeresen közlekednek erre, akik nem veszik figyelembe a gyalogosokat. Olyan sebességgel haladnak, ami gyalogosként ijesztō és természetesen a bicikliseknek eszük ágában sincsen lassítani, a gyalogosoknak kell kitérniük elōlük. Ez az egész túra útvonalra sajnos igaz, jó lenne, ha fekvōrendōrökkel valahogy fékeznék ōket, ha már behajtanak ide (vagy tiltsàk ki a bicikliseket, màshol is van biciklisekre szabott erdei út, de ez nem az). Az emlék táblán túl egy pad talàlható még itt.