Hauzer Pince - Baj 47.647672

RÓLUNK

A Hauzer Bormanufaktúra Bajon, a Budáni-hegyen található a szőlőültetvényünk területén. A nem egész egy hektáron lévő szőlőnkben a területre jellemző hagyományos szőlőfajták találhatóak meg: királyleányka, kékfrankos és zweigelt.
Több generációs családi pincészet vagyunk, melyben mindenki tudásának és képzettségének megfelelően kiveszi a részét a munkákból: Tibor, a nagypapa gyermekkorától minden nap gondos szőlő,- és borosgazdaként járt művelni a területet, és a mai napig ő végzi a szőlőben a munkákat. 2017-től Zsuzsa lett a borász,aki jelenleg a kertészeti egyetem végzős hallgatója. Dávid a “kreatív munkatárs és minőségellenőr”, a család legfiatalabb tagja Barnabás pedig szorgalmas pince munkásként dolgozik. Új generációként arra törekszünk, hogy fiatalos lendületet és színt vigyünk borászatunkba, tiszteletben tartva a régi hagyományokat. Termékeink könnyen felismerhetőek a piros bicikli minimalista, de nagyon feltűnő megjelenésének köszönhetően.
Akik a pincészetünkben felkeresnek minket megtekinthetik a mai napig működőképes, 1798-ban készült présünket. Megismerhetik,hogy miért vagyunk kézműves borászat, felülhetnek dédipapa piros biciklijére és megkóstolhatják a Budáni-hegyi terroir hogy kerekedik ki egy női borász kezei között. Palackjainkban megízlelhető a borvidék iránti elhivatottságunk, a hitelesség és a szőlő szeretete.

BORVIDÉKÜNK

Baj a Tatai-medence keleti peremén, a Gerecse hegység nyugati lábánál Tata mellett fekszik. Határa erdőkkel-mezőkkel borított, hegyekkel-völgyekkel szabdalt, kies szőlőhegyekkel megáldott hely. A falu nevének eredete az ótörök baj köznév, jelentése: “bő, gazdag”. A szőlőhegy több részből áll. Délről észak felé haladva az alábbiak az elnevezései: Szentandrási-hegy és Szent András-dűlő, Kis-hegy, Sikár-hegy, Budáni-hegy (Steinbruch) hol a vértesaljai hegyek legjobb borai teremnek. Kecske-hegy és Agostyáni dűlők, hol nyersebb zamatú borok teremnek. A szőlőbirtokok 1862-ig az Eszterházy uradalom tulajdonában voltak, amíg a használóik megváltották azokat. A vásárlók között sok baji volt. 1862 után jött létre a hegyközség, mely átvette a szőlőhegy életének irányítását. A hegyközség egészen a második világháborúig működött. A filoxéra vész után sok szőlőbirtok gazdát cserélt, s csak részben maradt a baji lakosság birtokában. Ezt követte a baji szőlőhegy „fénykora”. Amikor még a közlekedési szabályok szerint a balra tarts volt az előírás, így szólt egy mondás:

„Bajt kerülni balra tarts, bút feledni Bajra hajts!”