Honterus Gallery and Auction House Kft. - Honterus Gallery and Auction House Kft.

Johannes Honterus 450 éve hunyt el. Teológus, kozmográfus, nyomdász, fametszõ, pedagógus, filológus és jogász volt. Luther a magyarok apostolának, Szekfû Gyula történész a magyar reformáció legharmonikusabb személyiségének nevezte. De benne tisztelhetjük az erdélyi szász irodalom elsõ nagy alakját is.

Honter János Brassóban született 1498-ban. 1522-ben iratkozott be a bécsi egyetem filozófiai fakultására. Akkoriban még Honternak neveztette magát, csak késõbb, más humanistákhoz hasonlóan latinosította nevét Johannes Honterusra. Mind a latin, mind a görög nyelvben nagyon járatos volt.
Az 1529-es bécsi török ostrom miatt a Duna-parti Regensburgba menekült. Következõ állomása a krakkói egyetem lett, ahol rendszeresen tartott elõadásokat, és két tudományos munkája is megjelent nyomtatásban.
Honterus Bázel városába 1530-ban érkezett, a korabeli Európa e szellemi központjában sajátította el a tipográfia és a fametszés mesterségét, és vált a reformáció eszméinek hívévé.
Két nyomdász, Hieronymus Frobenius és Sebastian Henricpetri mellett dolgozott. 1533-ban tért haza, itt a plébániatemplomban kezdte meg mûködését mint káplán. Legfontosabb feladatának az oktatás reformját tekintette. Õ készítette el 1543-ban Erdély legelsõ iskolai rendtartását, a Constitutio scholae Coronensist. Elsõ nyomtatványa valószínûleg egy görög nyelvtan volt. Könyvei kicsi - nyolcadrét formátumú - kötetek voltak. A könyvdíszeket szintén maga készítette. Kinyomtatta Erdély térképét is. (egyetlen ismert példányát az OSZK õrzi).
1540-ben kiadta azt a Szent Nílusnak tulajdonított gyûjteményt, aminek a kéziratát egy moldvai kolostorban találta. Ugyancsak õ adta ki Andreas Moldner brassói prédikátor énekeskönyvét, és 1548-ban összeállított egy klasszikus ódákat tartalmazó énekgyüjteményt Odae cum harmonis címmel. Ez az elsõ hazánkban kinyomtatott kottás könyv.
1541-ben átdolgozta a Krakkóban kiadott földrajzi tankönyvét, a Rudimenta cosmographiát. E mûvét 1546 és 1602 között több mint harmincszor adták ki.
1543-ban Brassó város tanácsa megbízta azzal, hogy dolgozza ki Brassó és a Barcaság reformációjának tervét. A Reformatio ecclesiae Coronensis ac totius Barcensis provinciae kulcsfontosságú mû az erdélyi reformáció történetében. E munkáját Luther is nagyra értékelte, és hamarosan az õ elõszavával adták ki Wittembergben.
1547-ben kiadta az erdélyi szász egyház reformációjáról szóló mûvét, a Reformatio ecclesiarum Saxonicum in Transylvaniát, illetve annak német nyelvû változatát, a következõ évben pedig Luther kátéját. A szászok törvénykönyve a Compendium iuris civilis in usum civitatum Saxonicarum in Transylvania collectum 1544-ben jelent meg Brassóban.
Johannes Honterus 1549. január 23-án hunyt el.