Hungrana Kft.

Az Egyesült Államok, Brazília, Argentína és Ukrajna a világ legnagyobb kukoricatermelői és a legnagyobb -exportőrei is. A globális kukoricapiacot az elmúlt néhány évben a készletfelhasználás arányának csökkentése, a kínai kereslet és a kedvezőtlen időjárás mozgatta. Ezzel szemben 2022/2023 egy bizonytalanságokkal teli időszak, hiszen egyes nagyobb termelő országok időjárási zavarokkal nézhetnek szembe, Ukrajnát pedig az Oroszországgal vívott háború korlátozza.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) előrejelzései szerint a világ 2022/23-as kukoricatermése júniusban 1185,81 millió tonnára nőtt, ami 5,09 millió tonnával több, mint májusban. A világ kukoricaexportjának becslése kismértékben csökkent, 182,67 millió tonnára, ami 0,03 millió tonnával kevesebb a májusi előrejelzésnél. A világ végső kukorica egyenlege pedig 310,45 millióra tonnára nőtt, ami 5,32 millió tonnával haladja meg a májusi becslést.

A kukorica csak egy azon mezőgazdasági nyersanyagok közül, amelyek árai az elmúlt hónapokban emelkedtek, részben az ukrajnai háború miatt. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok árai már 2020 második fele óta emelkednek, amit az erős globális importkereslet, a 2021 nyarán az északi féltekén tapasztalható szárazság miatti kisebb készletek, valamint a fő exportáló országok készleteinek szűkülése vezérelt. Ezek a fejlemények akkor következtek be, amikor a világgazdasági növekedés fellendült a koronavírusjárvány megfékezésére irányuló intézkedésektől. A kőolaj és a földgáz ára is emelkedésnek indult, tükrözve a gazdasági fellendülést. A magas energiaárak pedig növelték a műtrágyák, az egyéb inputok és a szállítás költségeit. Összefoglalva a mezőgazdasági nyersanyagok áraira már a háború előtt is egy felfelé irányuló nyomás nehezedett. A magasabb kukoricaárak hatása pedig igen széleskörű, tekintettel a kukorica sokoldalúságára. A kukorica számos termékben megtalálható a kukoricaliszttől a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupon át sok mindenben. Ezenkívül a kukorica jelentős takarmány is, így a kukorica árnövekedése magasabb árakhoz vezet a fehérje-ellátási láncban, valamint a tejtermékek esetében is.

A globális kukoricapiac legnagyobb hajtóereje eddig az Ukrajnával kapcsolatos bizonytalanság volt. Ukrajna a negyedik legnagyobb kukoricatermelő és -exportőr, de a mezőgazdasági területeket és az ország infrastruktúráját ért károk, valamint a kivitelt akadályozó, a tengeri kikötők ukrán használatát korlátozó háborús cselekmények a termelést és az exportot egyaránt veszélybe sodorták. Az ukrán gazdák az ország történetének legnehezebb vetési kampányát fejezték be. Ami elsőre látható, hogy változás történt a vetett növények arányában, amely egyrészt a hektáronkénti önköltséggel, másrészt a hazai szükségletre történő értékesítés lehetőségével van összefüggésben. A kukoricánál területcsökkenés következett be, idén 4,6 millió hektáron vetettek kukoricát a tavalyi 5,5 millió hektárral szemben. Ukrajnában 26,1 millió tonnára becsülhető a kukorica mennyisége az ukrán kormány tájékoztatása alapján, ami lényegesen elmarad a tavalyi eredményektől (37,6 millió tonna), de így is jelentősen több mint Ukrajna éves kukoricafogyasztása, az export elérheti a 15 millió tonnát. A kumulált kukoricaexport a 2021/22-es szezonban a háború kezdetén 18,98 millió tonna volt, így 14,52 millió tonnára tehető a bentragadt kukorica készlet nagysága. Ugyanakkor a kumulált kukoricaexport június 20-án már 23,00 millió tonnán állt, ami azt jelzi, hogy a piaci szereplők alkalmazkodnak a jelenlegi valósághoz, és a termékellátási láncok fokozatosan kiépülnek a működő szárazföldi átkelők és folyami kikötők révén. Az USDA is hasonló adatokat közölt Ukrajnáról, 5,5 millió tonnával 25 millió tonnára emelték a 2022/23-as ukrajnai kukorica betakarításra vonatkozó előrejelzésüket, az ukrán kukoricaexportot pedig 9 millió tonnán, azaz változatlanul hagyták.

Brazília az Egyesült Államok után a második legnagyobb kukoricaexportőr, a világ kukoricaexportjának 21%-át adja, és a szállítmányainak nagy része Iránba, Spanyolországba, Japánba, Vietnamba és Egyiptomba érkezik. Ezek a készletek elsősorban (75%-ban) a második termelésből származnak. Ezek a közvetlenül a szójabab betakarítása után, jellemzően januárban és februárban elvetett kukoricaállományok. Annak ellenére, hogy Brazília egyes régióiban szárazság volt/van, mégis a nemzet történetének legnagyobb termését becsülik. Júniusban kezdődött meg a betakarítás, amely épp egybeesett azzal a hírrel, hogy Kína az ukrajnai válság nyomán az élelmezésbiztonság javítása érdekében megállapodást írt alá Brazíliával a kukoricakereskedelmi együttműködés fokozásáról. Kína az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére növelte éves kukoricaimportját (takarmányozási igények kielégítése végett) és az elmúlt években a megnövekedett vásárlások nagy része az Egyesült Államokból és Ukrajnából érkezett. Kína korábban egyébként növény-egészségügyi korlátozások miatt nem importált dél-amerikai kukoricát, de ez a megállapodás is egy újabb jele annak, hogy az orosz-ukrán háború hogyan alakítja át a globális kereskedelmi áramlásokat.

A kukorica a jelenlegi betakarítás során igen gyors ütemben halmozódik fel a brazil silókon kívül, ugyanis a raktárak még mindig tele vannak szójával, amelyet csak néhány hónappal a kukorica előtt arattak le. Mato Grossoban -ahol megkezdték a kukoricabetakarítást- a szójatermés is hatalmas volt, és az eladások lassabbak a szokásosnál, így a raktárakban nincs hely a kukorica fogadására. A helyhiány másik oka az, hogy gyorsabb ütemben történik a betakarítás Mato Grossoban, június 17-én az aratás 27%-os volt, szemben az egy évvel korábbi 4%-kal és az ötéves átlag 14%-ával. Noha nem szokatlan, hogy a terményeket a szabadban tárolják, amikor a beltéri kapacitás megtelik, de ilyen mennyiségben az elmúlt két évben nem volt példa. A felhalmozódás azzal fenyeget, hogy további nyomás nehezedik a kukorica és a szója áraira, amelyek elkezdtek valamelyest csökkeni a chicagói határidős piacokon, hiszen ígéretes időjárás jellemzi az Egyesült Államok kukorica termőterületeit. Az USDA az Egyesült Államok kukoricavetések 73%-át jó vagy kitűnő állapotúnak minősítette. Mindez pedig magas potenciális hozamokat enged feltételezni. Az erős hozamok segíthetnek ellensúlyozni azt, hogy az amerikai gazdálkodók idén kevesebb kukoricát vetettek, elsősorban a megugró műtrágyaköltségek miatt.

Argentína még 2021 végén 25 millió tonnára korlátozta az exportálható kukorica mennyiségét az előző szezon 41,6 millió tonnás felső határáról, hogy elkerülje a hazai élelmiszerárak drasztikus emelkedését. Az ország évek óta magas inflációtól szenved, amit az elmúlt hónapokban az ukrajnai fegyveres konfliktus is súlyosbított. Jelenleg a második termelésből betakarítható kukorica terméseredményeiben bízva 35 millió tonnára kívánják növelni az engedélyezett kukorica exportot.

A kínálattal összefüggésben a kukoricaárak csökkenése is feltételezhető, ami bizakodásra ad okot arra vonatkozóan, hogy az élelmiszerinfláció mérséklődhet a következő hónapokban, még akkor is, ha az árak továbbra is historikusan magasak maradnak. A FAO élelmiszerár-indexe szerint a fent ismertetett piaci hatások már 3,0 százalékkal csökkentették a kukorica árát áprilisról májusra, de még mindig 12,9 százalékkal a 2021. májusi szint felett maradtak. Mindezek után nagy érdeklődéssel várjuk mi várható a következő hónapokban.

Forrás: OTP Agrár

Felhasznált források:

https://www.bloomberg.com/news/articles/2022-06-23/corn-piles-up-outside-silos-as-key-brazil-region-reaps-record-crop

https://www.usda.gov/oce/commodity/wasde/wasde0622.pdf

https://latifundist.com/novosti/59325-pidsumki-posivnoyi-ploshchi-pid-yaroyu-pshenitseyu-zbilshilis-a-pid-kukurudzoyu--suttyevo-zmenshilis

https://farmdocdaily.illinois.edu/2022/06/brazil-expecting-historic-safrinha-despite-less-than-ideal-weather.html

https://www.reuters.com/article/grains-argentina-corn-idUKL2N2XB2LU

https://www.fao.org/worldfoodsituation/foodpricesindex/en/