Kaposszerdahely önkormányzat - Kaposszerdahely önkormányzat

Name: Kaposszerdahely önkormányzat - Kaposszerdahely önkormányzat
Address: Kossuth Lajos u. 65, 7476 Hungary, 65, Hungary

5/5 ★ based on 1 reviews

Contact Kaposszerdahely önkormányzat

Address :	Kossuth Lajos u. 65, 7476 Hungary
Phone :	📞 +87
Postal code :	65
Website :	http://www.kaposszerdahely.hu/
Categories :	Local government office ,

Best Local government office in Hungary

Lívia Horváth on Google

★ ★ ★ ★ ★

Fotók: Rácz Róbert, Németh Csilla "Kaposszerdahely története 1230-ig nyúlik vissza, amikor is a Monoszló nemzetség fejnek, Makariás ispánnak fia, Tamás vásártartási jogot kapott a szerdai napokra Ropoly vára alatt. 1245-ben az emiatt már Szerdahelynek nevezett falut a Dersfiek vásárolták meg, 1332-ben pedig már temploma és plébániája is volt. Ekkor az oklevelek Tókajjal együtt említették. 1335-ben építtette Dersfi Miklós Szent László tiszteletére a pálos monostort. Ugyanebben az évben az országbíró egy peres ügyben fel próbálta méretni Tókaj határait, azonban a környékbeli lakók az udvarnokok helyettes ispánjának és Simon falubírónak a vezetésével nyilazással megfutamították a földmérőket. 1346-ban a két Dersfi testvér, Miklós és Péter egyenlő arányban felosztották birtokaikat, Szerdahely Miklósé lett. 1394-ben a Lőrinc napján tartott szerdahelyi búcsúba ellátogatott maga Mária királynő is. 1408-ban a falu Szerdahelyi Koron Jánosé lett, 1443–1453 körül a kaposvári vár tartozéka volt. 1495-ben Berzenczei Bornemissza János és rokonai megtámadták a monostort, és elrabolta Danch Orsolya és Danch Veronika ott őrzött iratait. 1501-ben Dersfi Miklós „az őt most nagyon szorongató szükség miatt” számos falvát, köztük Szerdahelyet is elzálogosította Enyinghy Therek Imrének és feleségének, Krisztina asszonynak. 1555-ben, amikor a törökök elfoglalták a kaposvári várat, a szerdahelyi monostor szerzetesei elköltöztek, a lakosság a környező erdőkbe menekült a falu feldúlása elől. 1563-ban a törökök adójegyzéke szerint az ekkor Városszerdahely néven említett településnek mindössze 2 háza volt, de mivel elkezdték a lakosság visszatelepítését, 1571-re már 8-ra emelkedett a porták száma. A törökök ideiglenesen náhijeközpontnak is kinevezték Szerdahelyt. 1706-ban, amikor Kaposvár a kurucok kezére került, a korábban betelepített rácok fosztogatás és gyújtogatás közben elhagyták a zselici falvakat. 1726-ban, amikor sor került a birtokviszonyok hivatalos rendezésére, Szerdahely (a Dersfi család kihalása miatt) a Lengyel és a Prilej családok kezére került. Ők nagy szőlőbirtokokat telepítettek, az egykori monostor helyén pedig ekkor már egy nemesi udvarház állt (bár romjai még egy 1812-es feljegyzés szerint is látszottak). 1802-ben az elpusztult templom helyére kápolnát építettek. Az 1831-es kolerajárvány 30 helyi áldozatot követelt. 1867-ben, amikor a vármegye olyan rendeletet adott ki, hogy le kell rombolni a „betyárcsárdákat”, erre a sorsra jutott a szerdahelyi Barna csárda is. 1895-ben, amikor bevezették az anyakönyvek állami vezetését, Szerdahely a szennai anyakönyvi kerülethez került. A század utolsó éveiben az eladósodott középbirtokosok eladták itteni földjeiket, ezzel párhuzamosan kisparaszti családok települtek be a faluba. 1904-ben iskolát építettek, 1909-ben pedig a belügyminiszter a Kaposszerdahely nevet adományozta a településnek (igaz, ez csak 1929-ben lett végleges). Az első világháború kitörésekor a helyieket a Kaposváron állomásozó 44-es közös és 19-es honvéd gyalogezredbe sorozták be. Kaposszerdahelyet csak 1922-ben nyilvánították önálló kisközséggé, de az adminisztráció továbbra is Szennában maradt.[5] 1918-ban nyílt meg a ropolyi gazdasági vasút, amely Kaposvárt a Ropolyi-erdővel kötötte össze, egyik megállóhelye a szerdahelyi malomnál volt. A helyiek közül sokak megélhetését biztosította az erdei munka: ők minden nap reggel 6-kor felkapaszkodtak a vasúti kocsikra, este 6-kor pedig a fával megrakott vonat tetején utaztak haza.[6] A kisvasút 1929-ben szűnt meg. Két évvel korábban avatták fel a faluban a világháborús hősök emlékművét, 1932-ben pedig makadámutat építettek a falun keresztül. Három évvel később készült el a ma is álló templom. A 28 helyi áldozatot követelő második világháború utolsó éveiben Kaposszerdahely menekülteket is befogadott. Az elektromos hálózatra 1949-ben kötötték rá a falut, 1950. május 27-én pedig hozzácsatolták a településhez Tókajpusztát és Kisszennát is. 1951-től önálló község." Wikipedia

Photos: Róbert Rácz, Csilla Németh "The history of Kaposszerdahely dates back to 1230, when the Monoszló genus, the son of Makarias Ispán, was granted the right to hold a trade fair on Wednesday days under the castle of Ropoly. In 1335 it was built by Miklós Dersfi in honor of St. László, and in the same year the judge tried to limit the boundaries of Tókaj in a lawsuit, but the residents of the neighborhood were Ispans of Simon and Simon. In 1346, the two Dersfi brothers, Miklós and Péter divided their estates equally, became Miklós Szerdahely, and in 1394, Queen Mary also visited the farewell ceremony on the day of Lőrinc. In 1408, the village became János Koron of Szerdahelyi, and in 1443-1453 it was part of the castle of Kaposvár. In 1495, Bornemissza János Berzenczei and his relatives attacked the monastery and kidnapped Orsolya Danch and Veronika Danch. In 1501, Miklós Dersfi "plagued many villages, including Szerdahely, for Imre Enyinghy Therek and his wife, Krisztina, because of the need for it now." In 1555, when the Turks occupied the castle of Kaposvár, the monks of the monastery of Serdahely moved out, and the population fled to the surrounding forests from the devastation of the village. In 1563, according to the Turkish tax register, only 2 houses were named after the town, but since they began to reintroduce the population, by 1571 the number of ports had increased to 8. The Turks were also temporarily assigned to the Neapolitan Center by Szerdahely. In 1706, when Kaposvár got into the hands of the Kurucs, the formerly settled Race left the villages of Zselic during the looting and arson. In 1726, when the estate was officially settled, Serdahely (due to the extinction of the Dersfi family) came to the hands of the Polish and Prilej families. They planted large vineyards, and at the site of the former monastery there was a noble mansion at that time (although its ruins were still visible under an 1812 record). In 1802 a chapel was built in place of the destroyed church. The 1831 cholera epidemic claimed 30 local victims. In 1867, when the county issued a decree destroying the "bastards", this was also the fate of Barna Barra in Serdahely. In 1895, when the state leadership of the registers was introduced, Szerdahely went to the Sennacial District. In the last years of the century, the indebted middle-owners sold their land here, and parish families settled in the village at the same time. In 1904 a school was built, and in 1909, the interior minister donated the name Kaposszerdahely to the settlement (it was only in 1929 that it became final). At the outbreak of the First World War, the locals were assigned to the 44th and 19th Infantry Regiment in Kaposvár. Kaposszerdahely was declared an independent village only in 1922, but the administration remained in Sennes. [5] The Ropoly economic railway was opened in 1918, connecting Kaposvár with the Ropoly Forest, one of the stops at the mill in Szerdahely. Many of the locals provided their livelihood with forest work: they climbed up on the railway wagons every day at 6 o'clock, and at 6 o'clock they traveled home on top of a wooden-loaded train. [6] The small railway ceased in 1929. Two years earlier, a monument to world war heroes was opened in the village, and in 1932 they built a macadam through the village. Three years later, the church still stands today. In the last years of the Second World War, which claimed 28 local victims, Kaposszerdahely received refugees. The village was connected to the electricity network in 1949, and on May 27, 1950, Tókajpuszta and Kisszenna were added to the settlement. Since 1951 has been an independent village. " Wikipedia