Ladics-House - Ladics-House

4.8/5 based on 8 reviews

Gyulakult - Gyulai programok, látnivalók - Gyulakult.hu

Ezernyi esemény a magyar kultúra városában. Gyulai programokról szóló érdekességekért kattanj rá bátran a művelődési ház hivatalos oldalára.

Gyulakult - Gyulai programok, látnivalók - Gyulakult.hu

Az Erkel Ferenc Múzeum az ország egyik legrégebbi múzeuma, a magyarországi vidéki múzeumok közül harmadikként jött létre 1868-ban. A múzeum létrehozása Gyulán, az akkori megyeszékhelyen, Mogyoróssy János (1805–1893) nevéhez fűződik, aki könyv-, térkép-, érem-, régiség- és fegyvergyűjteményét 1868-ban Gyula városának ajándékozta egy létrehozandó múzeum céljából. A gyulai múzeum 1874-től 1920-ig megyei múzeumként működött, fenntartója pedig az 1874-ben létrejött Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat lett, mely elnökévé Göndöcs Benedeket, múzeumőrré, vagyis a megyei múzeum igazgatójává pedig Mogyoróssy Jánost választotta meg. A Társulat évkönyvsorozatában olyan tanulmányok jelentek meg, melyek máig nélkülözhetetlenek a régészeti, történeti, irodalmi és néprajzi kutatások szempontjából.

A megyei múzeum két évtizedig, a Vármegyeháza (ma gyulai Városháza) udvarán kialakított fonóházban kapott helyet, és itt nyílt meg a múzeum első kiállítása is. 1894-ben feloszlott a Társulat, s egy évvel később megalakult a Békés megyei Közművelődési Egyesület. Egy új önálló múzeumépület felépítéséről már az Oláh György alelnök és Karácsonyi János főtitkár vezetésével létrejött új egyesület döntött. Így épült meg a megye első, kimondottan múzeumi célokra szánt épülete, amit 1895-ben adtak át a gyulai Népkertben. Ez az épület ma a Kohán Képtárnak ad otthont.

Mogyoróssy János - múzeumunk alapítójaMogyoróssy János - múzeumunk alapítója.  

Domonkos János egy rendezett intézményt vett át Fürdök István korábbi igazgatótól: a tárgyak mindegyike leltározott volt, a múzeum állami felügyelet alatt és államsegéllyel működött. Domonkos 1909. évi nyugdíjba vonulása után újra hanyatlásnak indult a múzeumügy, elhunyt Göndöcs Benedek és Oláh György, s eltávozott a városból Karácsonyi János és Zsilinszky Mihály is. Domonkos többszöri kérése, hogy az intézményt vegye át Gyula városa, a háborús körülmények miatt nem valósulhatott meg. A megyei múzeum városi kezelésbe adására hivatalosan 1921. április 2-án került sor, de a Gyulai Városi Múzeum igazán csak a Gyulai Közművelődési Egyesület 1925. március 8-i megalakulása után kezdte meg működését. Csige Varga Antal, a város által megbízott intézményvezető újfent számtalan problémával szembesült: nincs megfelelő leltár, a helyiség szűk, elhanyagolt, a gyűjtemény rendezetlen és hiányos.

A Gyulai Városi Múzeum megnyitó ünnepségén 1930-ban-képen jobb szélen Implom József gyulai, a bal szélen Móra Ferenc szegedi múzeumigazgató.A Gyulai Városi Múzeum megnyitó ünnepségén 1930-ban-képen jobb szélen Implom József gyulai, a bal szélen Móra Ferenc szegedi múzeumigazgató.

Több évtizedre nyúló pozitív változást Implom József 1928. évi igazgatói kinevezése hozott az intézmény életében. Implom idejében került át a múzeum anyaga a népkerti épületből a ma Implom nevét viselő, hajdani polgári fiúiskolába, ő indította el a múzeumban a tervszerű tudományos munkát, rekonstruálta a gyűjteményi leltárt, restauráltatta a tárgyakat, és új kiállítást rendezett. Soha nem látott mértékben gyarapodtak a gyűjtemények, nőtt a látogatószám, folytatódtak a régészeti ásatások, és elindult a Gyulai Dolgozatok című kiadványsorozat. A múzeumtörténet virágzó korszakát viszont megtörte a II. Világháború, a gyűjtemények nagy része megsérült vagy megsemmisült.

A múzeumnak az akkori Park Szállóba történő költöztetése már az új igazgató, Lükő Gábor feladata volt. A múzeum átköltöztetése időszakában került át a megyeszékhely Gyuláról Békéscsabára. 1951. január 1-jén megtörtént a múzeumok államosítása, így az intézmény Gyulai Állami Múzeum néven működött tovább, majd központi döntésnek köszönhetően április 2-ától az Erkel Ferenc Múzeum nevet vette fel. Központi költségvetésből, minisztériumi irányítás alatt működött tovább.

Az egykori Park Szálló épületében működött a múzeum 1951-1966-igAz egykori Park Szálló épületében működött a múzeum 1951-1966-ig.

Lükő Gábor fő érdemei között tartjuk számon hogy a tematikus kiállításokat rendezett, megszervezte a múzeumbaráti kör elődjét, a Múzeumi Bizottságot, néprajzi tárgyakkal gyarapította a gyűjteményt, elkezdte a múzeum anyagának a leltározását, megnyitotta az első állandó várostörténeti kiállítást. szintén az ő nevéhez fűződik a gyulai vár régészeti feltárásának és műemléki helyreállításának a megszervezése is. Az 1958-ban Gyulára érkező Dankó Imre nevéhez köthető a múzeumi hetek rendezvénysorozat. Átszervezte a múzeumbaráti kört, emlékművet emelt a múzeumalapító Mogyoróssy János tiszteletére, emléktáblákat avatott a jeles személyiségeknek, elindította a gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai című sorozatot, bekapcsolta a múzeumi munkába a városi értelmiséget és a diákokat.

A gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1962-ben került át állami kezelésből a megyei tanács kezelésébe, s ezzel tulajdonképpen a gyulai múzeum elveszítette korábbi önállóságát. A gyűjteményeket az 1964-ben Gyulára érkező Szilágyi Miklós költöztette jelenlegi helyére. Kialakította az új raktári rendet, elvégezte a tárgyak revízióját, emlékszobát rendezett Erkel Ferenc szülőházában, megnyitotta a várbeli első állandó kiállítást, amelyhez kiállítás-vezető füzetet is megjelentetett.

Bencsik János 1976-tól kezdődően kiterjesztette a néprajzi kutatásokat a gyulai járás egész területére, az Erdős Kamill anyaggal megalapozta a múzeum napjainkra országos jelentőséggel bíró cigány gyűjteményét, s a múzeum gyűjteményébe vonta a Ladics család anyagát.

Békés megyei első múzeumépülete 1896-ban, ma Kohán KéptárBékés megyei első múzeumépülete 1896-ban, ma Kohán Képtár

Czeglédi Imre 1985-ben kezdődő igazgatósága alatt nyílt meg az Erkel Emlékház állandó kiállítása, de az új igazgatónak jelentős szerepe volt a századforduló polgári életmódját bemutató Ladics-ház megnyitásában is. Czeglédi Imre tevékenysége alatt érték el a gyulai múzeumi kiállítóhelyek a legmagasabb 348443 fős látogatottságot.

Havassy Pétert igazgatása idején a Dürer Teremben évente új kiállítások nyíltak meg, melyekhez kapcsolódóan elindult a máig megjelenő Gyulai Katalógusok sorozat. Ebben az időszakban, 1997-ben a múzeumba került Sík Ferenc gyűjteménye.

A múzeum 2012. december 31-ig a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának kötelékében működött, majd a megyei múzeumi szervezetek megszűnését követően, 2013. január 1-vel városi fenntartásba került át. Napjainkban a múzeumot az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. működteti, 2014 óta pedig területi múzeumként biztosítja Gyula város összes muzeális és gyűjteményi egységének a történeti hitelesség feltételeként szükséges szakmai hátterét.

Működésének közel 150 éve alatt rendkívül gazdag és értékes muzeális anyag került az intézmény gyűjteményeibe. A múzeum leggazdagabb része a régészeti gyűjtemény, amelyben még a múzeum 19. századi alapításának idején előkerült leletek is vannak. A gyűjtemény nagyobb részt a 20. század folyamán, a múzeum gyűjtőterületén végzett ásatások során előkerült leleteket foglalja magában, többek között pl. a Gyulai Vár ásatásainak leletanyagát, de jelentős a bronzkori és Árpád-kori, valamint késő-középkori anyag is. A néprajzi gyűjtemény is igen gazdag, de komoly értéket képviselnek a múzeum képzőművészeti, iparművészeti és numizmatikai gyűjteményei is. A helytörténeti kutatások alapját szolgálja a történeti anyag: a történeti tárgyi és dokumentációs gyűjtemény. Kiemelt fontosságú az Erkel Ferenc gyűjtemény, amely a Himnusz zeneszerzőjével kapcsolatos tárgyi anyagot és történeti dokumentációt tartalmazza, és egyedülálló alapját képezi a városban működő Erkel Ferenc Emlékház állandó kiállításának. Az Erkel Ferenc Múzeum tulajdonában van a felbecsülhetetlen értékű, briliánsokkal ékesített Erkel Aranykoszorú – korábban ennek sematikus rajzát használtuk az intézmény logójaként. Önálló gyűjteményként szerepel a Sík gyűjtemény, amely Sík Ferencnek, a Várszínház néhai művészeti vezetőjének, főként néprajzi tárgyakat tartalmazó hagyatékából áll. Fontos megemlíteni még az intézmény cigány gyűjteményét és archívumát, amelynek alapját Erdős Kamill cigánykutató hagyatéka képezi. A gyűjtemény és az archívum anyaga a cigányság kutatói számára máshol nem elérhető, kuriózumnak számító adatokat szolgáltat. Az 1950-es évektől folyamatosan román nemzetiségi anyag is került a múzeumba. Nem elhanyagolható, hogy a múzeum több mint 14.000 kiadványt számláló könyvtárral és értékes anyagot tartalmazó segédgyűjteményekkel (adattárak, fotótár, hangzós anyag gyűjtemény) is rendelkezik. A hangszalagokon és kazettákon megőrzött felvételek számos magyar, román és cigány néphagyományt, szokást, hiedelmet őriznek meg hangzós formában. Az utóbbi években megtörtént ezek nagy részének digitalizálása.

Múzeumbelső a Polgári Fiúiskola épületében az 1930-as években, ma Implom József Általános IskolaMúzeumbelső a Polgári Fiúiskola épületében az 1930-as években, ma Implom József Általános Iskola

Múzeumunk eddigi fennállása alatt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyvei, a Gyulai Dolgozatok, a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai és a Gyulai Katalógusok címeken megjelent kiadványsorozatok keretében eddig összesen 96 kiadványt adott ki.

Az Erkel Ferenc Múzeum muzeológusai a múzeum szakmai koncepciója alapján gyarapítják a gyűjteményeket, és az érvényes jogszabályok, valamint a szakmai előírások szerint foglalkoznak a múzeumba bekerült műtárgyakkal. A múzeumi munkatársak jelentős mennyiségű időt és energiát fordítanak a gyűjtemények anyagának tudományos feldolgozására, hogy a múzeumba került tárgyak által megőrzött történeti adatok a történelem apró mozaikjaként közkinccsé váljanak. A 21. század kulturális igényei és korszerű technikai alkalmazásai már nem múzeumi raktárak polcain porosodó régiségekről és kordonok meg vitrinek mögé zárt múzeumi tárgyakról szólnak, hanem a fennmaradt örökség, a műtárgyak által megőrzött tudásanyag széles körű megismertetésének, és a modern eszközökkel előállított digitális háttértartalmak közzétételének lehetőségét várják el a múzeumi szférától. A muzeológusok kiállítási kurátorként szervezik a gyulai kiállítóhelyeken megrendezésre kerülő tárlatokat, valamint szakmai és ismeretterjesztő publikációk számtalan modern csatornáján keresztül interpretálják a helyi és szélesebb érdeklődő közönség felé a gyulai kulturális örökség elemeit.

Cím: 5700 Gyula, Kossuth u. 17.

Telefonszám: +36 (66) 361-236

E-mail: [email protected]

Contact Ladics-House

Address :

Jókai Mór u. 4, 5700 Hungary

Phone : 📞 +77
Postal code : 4
Website : http://gyulakult.hu/
Categories :
Description : Early-19th-century middle class baroque townhouse with portraits & original furnishings.

Jókai Mór u. 4, 5700 Hungary
Z
Zoltán Hajnik on Google

Fantasztikus, hogy így egyben maradt egy családi örökség. 2022 re ígérték a felújítását az épületnek, érdemes lesz visszanézni.
It’s fantastic that this left a family legacy together. Renovation of the building has been promised for 2022, it will be worth looking back.
A
Anikó Kenyeres on Google

Hihetetlen. Minden az eredeti. Felújítani készülnek így érdemes még most megnézni eredeti állapotában. 1 órás program kb.
Incredible. Everything is original. They are being renovated so it is still worth checking out their original condition. 1 hour program approx.
k
kishagyus77 on Google

Fantasztikus szép és eredeti! Aki itt jár Gyulán, ne hagyja ki! Érdemes megnézni!
Fantastic beautiful and original! Those who visit here in Gyula, don't miss it! Worth checking out!
P
Péter Beregszászi on Google

Fantasztikus és egyben csodálatos hely.jó volt làtni korunk lélegzet elállitó miltját látni.
It was a fantastic and wonderful place. It was good to see the breathtaking meal of our time.
T
Tamas Voros on Google

Az eredeti bútorokkal és berendezéssel, több szobán (dolgozószoba, hálószobák, szalonok, nyári étkező) keresztül nagyon jól bemutatja a korabeli polgári család világát. A bejáratnál kapott információs füzettel végigjárva a szobákat számos apróbb tárgyat, érdekességet is megfigyelhetünk a házban. A várba, kastélyba, Erkel házba is érvényes kombinált jeggyel is látogatható, érdemes ide is eljönni, ha Gyulán járunk. Szűk egy óra alatt a füzet elolvasásával is kényelmesen végigjárható, a kertben pedig le lehet ülni pihenni a séta után.
With its original furniture and furnishings, it presents the world of the contemporary bourgeois family very well through several rooms (study, bedrooms, salons, summer dining room). Walking through the rooms with the information booklet received at the entrance, we can also observe many smaller objects and interesting things in the house. You can also visit the castle, the castle and the Erkel house with a valid combined ticket, it is worth coming here if you are visiting Gyula. You can also walk around comfortably in a narrow hour by reading the booklet, and you can sit down in the garden to relax after a walk.
G
György Cserna on Google

Izgalmas időutazásban volt részünk, amit nem utolsó sorban Adélnak, a végtelenül lelkes és elhivatott, ugyanakkor szórakoztató tárlatvezetőnek is köszönhetünk. Aki erre jár ne hagyja ki, valóban páratlan élmény! Üdv Pécsről, Adél ;-)
We had an exciting time travel, not least thanks to Adél, the infinitely enthusiastic and dedicated, yet entertaining tour guide. Those who go for it do not miss it, it is a truly unparalleled experience! Greetings from Pécs, Adél ;-)
J
János Füzi on Google

Great place to visit. It is not big but very valuable.
Л
Лиза Венгрия on Google

House of rich town citizens. Authentic. Good atmosphere. Definitely worth a visit!

Write some of your reviews for the company Ladics-House

Your reviews will be very helpful to other customers in finding and evaluating information

Rating *
Your review *

(Minimum 30 characters)

Your name *