Mészáros Attila e.v. - Mészáros Attila e.v.

– Első ránézésre sokkal pozitívabb képet alkot a fatelep, mint amit reméltünk. A hatvani útról nézve messziről látszik a tömérdek gerenda, fa építőanyag, fűrészáru, tüzelő. Nem várt meglepetés, hogy a félhektáros telep térkővel borított, és egy nagyobb méretű fedett „raktára” is van. Rend, tisztaság, szépen tárolt, óriási mennyiségű árukészlet. Mindig ilyen takaros volt a telep?

– Nem, természetesen induláskor sokkal kisebb és kevésbé felszerelt volt. Egy 500 négyzetméteres, murvás telepről indultunk, egy konténerben elhelyezett irodával, amiben egy elhasznált szék, íróasztal és pénztárgép volt mindössze. Mindenért meg kellett küzdeni, még a targonca is elakadt pakolás közben, hiszen nem volt lehetőség arra, hogy térkővel borított telepünk legyen. A környezetemben mindenki óva intett, hogy vállalkozzak, hiszen sorba mentek csődbe a Tüzép-telepek, vállalkozások. Ennek ellenére belevágtam, és az egyszemélyes, majd családi vállalkozásból lassan, lépésről lépésre sikerült felépíteni a céget és az ügyfélkört.

– És hol tartanak most?

– Most már tízen dolgozunk a fatelepen, minden évben nőtt a forgalmunk. A megrendeléseink körülbelül fele-fele arányban oszlanak meg magán- és kivitelezői vásárlók között, sőt egyre növekvő számban szolgálunk ki pályázati megrendelőket és CSOK-igénylők megrendeléseit is. A termékkínálatunkat is ennek megfelelően bővítettük, a tetőléctől a gerendákon át az ereszcsatornáig, de a szerkezetekhez szükséges szeglemezig mindennel rendelkezünk az ügyfelek teljes körű kiszolgálására. Cirka negyven kilométeres körzetben látjuk el a partnereket, a telepen található áru állandó készletünk, hogy akár társasházak építéséhez is azonnal ki tudjuk szolgálni fagerendákkal a megrendelőket.

– A CSOK és az áfa-visszaigénylés lehetőségét mennyire érezték meg?

– Az áfa-visszaigénylés lehetőségét nem annyira, de a CSOK-ot jelentősen éreztük. A megrendeléseink körülbelül 20%-al növekedtek a CSOK miatt, főleg társasházak kivitelezői a megrendelők. Mindez annak ellenére, hogy egyelőre a környezetünkben nem jellemző a könnyűszerkezetes kivitelezés, inkább a téglaépítésű házakban gondolkodnak az ingatlanfejlesztők, beruházók.

– Az építőiparban jelentős árnövekedést hoztak ezek a támogatások. Mennyire tapasztalható ez a faáruknál?

– A CSOK-nak köszönhetően itt is nagyban nőtt a kereslet, amit nem tudtak kiszolgálni sokan, ezért az árak emelkedni kezdtek. Körülbelül 5%-os növekedés volt tapasztalható, de idén még 5% áremelés várható. Hozzá kell tenni, hogy az árak alakulásában nagyon nagy szerepet játszik a beszállítói piac is, ami szintén nem problémamentes.

– Miért, honnan érkezik a fa? Nem Magyarországról?

– Magyarországon nincs épületfának való faállomány, ami ki tudná szolgálni a piacot. Nincs is realitása, hiszen a fenyőnek hidegebb klíma kell, hogy minél lassabban nőjön. Ha gyorsan nő, akkor nem lesz sűrű a szerkezete, nem lesz jó minőségű bútorhoz, vagy épületfának. Általában a környező országokból oldják meg a faáru beszerzését a fatelepek, jellemzően több beszállítóval, így tudják csak kisebb csúszásokkal kiszolgálni a piacot. Még így is fellépnek nem várt akadályok, tavaly például rönkhiány miatt álltak a fűrészüzemek Szlovákiában, de a tűzifánál is tapasztalható volt ősszel akadozó ellátás. Vagy Romániába például nemrég betelepült egy osztrák bútorgyártó, aki most már minden fenyőt felvásárol, hasznosít, így egyszer csak elfogyott a román fa. Gyorsan váltottunk más fő beszerzési forrásra, és a román partnertől kisebb mennyiségben veszünk faanyagot. Szlovákiában meg licitálni kell a rönkre, igényelni kell 3 hónapra előre az eladandó mennyiséget. Ha rosszul kalkulál az ember, és elfogy idő előtt az áru, akkor ki kell várni a következő licitet, vagy máshonnan pótolni az árut. Mi ezt úgy oldjuk meg, hogy a Kárpátok minden területéről van beszállítónk, Ukrajnától Szlovákián át Romániáig. Amikor egyik területen szűkülnek a lehetőségek, keresünk más beszállítókat is.

– Mennyire döntő szempont a faáru minősége? Honnan tudhatjuk, hogy jó minőségű a faáru?

– A minőségi árut és kiszolgálást a mai napig elsődleges szempontnak tartom, a sikerünk egyik kulcsa is ez volt. Kezdetektől arra törekedtünk, hogy rossz vagy hibás minőséget nem adunk el az ügyfeleknek. Ha rossz minőségű áru jön, nem adom el, inkább lenyelem a veszteséget, például értékcsökkentett áruként zsaluanyagnak értékesítem.
Ugyanakkor az is előfordul, hogy minőségi hibának gondolják azt, ami a fa természetes viselkedése. Ha például valaki famennyezetet szeretne, nagyon nehezen fog olyan gerendát találni, ami nem fog megrepedni, még ha első osztályú áruról is van szó! Az osztrákok, németek ezért találták ki az apró részekből összepréselt, ragasztott gerendákat, amik a hibátlan látványt szolgálják, igaz, nem tömör fával. Sokan nem tudják, de egy farönknek csak 55%-a hasznosul késztermékként, a többi hulladék (fűrészpor, kéreg, nyesedék) lesz.

– A sikerre visszatérve, Ön szerint mi egy sikeres egy vállalkozás receptjének az alapja? Pénz, pénz, pénz?

– Egyáltalán nem… Több visszajelzést kaptam azoktól, akik végignézték az elmúlt 11 évet, hogy a példánkon felbuzdulva vállalkozás indításán gondolkoznak. Nem is gondoltam, hogy példa leszek mások számára. A vállalkozás ötletének megszületésekor rakodómunkás-fuvaros voltam egy közeli Tüzép telepen. A házunk nem volt kész, építkeztünk, a fizetésem több mint felét a hitel vitte el, feleségem gyesen volt két kisgyerekkel. Eladtam mindenünket, ami értéket képviselt, hogy megnyithassam a telepet.
A sikerhez szerintem elsőként bátorság kellett, hogy a feleségem is minden lehetséges módon támogatott, hogy megvalósíthassam az ötletemet. Három-négy hónapot csak a telep kialakításával foglalkoztam, bevételem nem volt. Nehéz időket éltünk át.
A második dolog, ami a sikerhez hozzájárult, a fokozatos növekedés. Egy év után sikerült bővíteni a vállalkozást szolgáltatásokkal. Tudtunk venni gyalugépet, ami finoman szólva sem volt a legmodernebb darab, de ahhoz elegendő volt, hogy a szolgáltatásaink is elinduljanak. Odafigyeltünk a költséghatékonyságra, minden eszközbe, ami segíti a munkánkat, belefektettünk. Hosszú távon meg is térült. A forgalomból a hasznot folyamatosan visszaforgattam a telepbe, területbővítésekbe, árukészlet-bővítésbe.
A harmadik, hogy reggel 7-től este 8-9 óráig dolgoztunk. Szezonban még este is gyalultunk, szállítottunk, a feleségem és édesapám segítettek 1,5-2 évig, mire alkalmazottat tudtunk felvenni. Ahogyan bővültünk, felvettünk évente átlag 1 alkalmazottat. Az áttörés a válság után éveket váratott magára.

– Most mennyire érzi úgy, hogy hátradőlhet?

– Az építőiparban mindig van télen 3 hónap, ami holtszezon, ezért soha sem lehet hátradőlni. Másrészt bár jó irányba haladtak az elmúlt években az építőipari folyamatok, az áfa-visszaigénylés és a CSOK sem tart örökké. Sokan, akik a válságban bezártak, most a CSOK miatt újranyitnak. Én viszont úgy gondolom, hogy a CSOK hiánya után fegyelmezettnek kell lenni. Mi is figyeljük a piacot, a folyamatokat, merre lehet továbblépni. A könnyűszerkezetes házak kivitelezésének az elterjedése például egy jó alternatíva lehet a jövőben. A magyarországi lakóingatlanok hiányát és minőségi állapotát is jelentősen javíthatnák az ilyen rövid határidős kivitelezésű, A+ energiafokozatú épületek. Reméljük, hogy a kivitelezők is felismerik az ebben rejlő lehetőséget.

Névjegy: Mészáros Attila EV.
Telefon: 0670 777 9981; vagy 0670 777 9982; vagy 0670 778 797 2
e-mail: [email protected]
facebook: https://www.facebook.com/fatelep.tura/
weblap: www.fateleptura.hu
(Szerző: L.G.A.)