Reformed Church - Reformed Church

Kedves Testvérek!

Azt hiszem, ebben az évben minden eddiginél erőteljesebben megéltük, hogy mit jelent az az ige, hogy sasszárnyon hordoz minket az ÚR! Hiszen egyik percről a másikra állt le a világ, és benne egyházunk és gyülekezetünk is, méghozzá két alkalommal. Pillanatok alatt kellett megszervezni az online istentiszteletek, hétközi áhítatok, hittan órák rendjét, kellett kapcsolatot tartani a karantén alatt, ahogyan azt még mind a mai napig megteszem. A gondosan elkészített missziói munkaterv gyakorlatilag semmissé vált a világjárvány miatt, nagyon sok mindent kellett halasztani, vagy átütemezni, átértelmezni, máshogy csinálni. Az év utolsó napján azt hiszem, hogy elmondhatom, hogy bár sok olyan nehézséggel volt megterhelve ez az év, amiről korábban tudomásunk sem volt, mégis vagyunk, mégis itt vagyunk. Mi ez, ha nem annak a krisztusi kegyelemnek a kiáradása közöttünk, amire elhivatásunk is szól? Mi ez, ha nem annak a bizonysága, hogy ahol az emberi képességek elfogynak, ott kezdődik a Krisztus követése? Nagyon sokan féltünk, hogy mi lesz most az egyházzal, én azonban arra bíztatok mindenkit, hogy ne féltsük azt az egyházat, amiért Isten saját Fiát áldozta! Tudhatjuk, hogy minden sötétség ellenére az Ige az az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert! Ezt a fényt akarjuk követni, mert a világosság a sötétségben fénylik, és én tudom és hiszem, hogy a Váchartyáni Református Eklézsiával is ez a terve a Mindenhatónak!

Érdemeinken felül, azt gondolom, hogy ez a kifejezés az, amely jellemzi az idei évünket is. Mert nem érdemeink szerint cselekszik az ÚR, ez az év ékes bizonyítéka ismételten csak. Mert Isten kegyelméből sikerült idén a parókia hátsó udvarára kerítést készíteni, a hátsó melléképület tetejét kijavítani, a nagy költségek árán javítható kibuszt egy új, KIA típusú személyautóra cserélni, méghozzá árában, s ennek még új autóbeálló is készülhetett a garázs elé. A pandémia kellős közepén, mi ez, ha nem a megtartó Krisztusi szeretet kiáradása? Sajnos a dió termés rossz minőségű volt, és kevés is, de a fiatalok valamennyit összeszedték, talán valamire még használható lesz, sajnos ez eladásra alkalmatlan. Ha már fiatalok, egy hatalmas csodát élhettem át velük, ahogyan augusztus végétől egymást hívták, és jöttek, csak jöttek. Olyan kellemes gondokkal kellett szembenéznünk vasárnap délutánonként, hogy nincs elég székünk, nem férünk a gyülekezeti teremben. Mert rajtunk feltámad az ÚR, és dicsősége rajtunk megláttatik!

Sajnálatos módon, idén hétszer kellett ravatal mellett megállnunk, s sajnos ez csak a gyülekezet területén elvégzett temetések száma, hiszen tudom, tudjuk, hogy a testvéreknek több halottjuk is volt, akiket viszont nem a gyülekezet területén kísértek utolsó útjukra. Jézus Krisztus mondja, hogy Ő az út, az igazság, és az élet, ez adjon reménységet és vigaszt minden gyászoló testvérünknek!

Sasszárnyon hordozott minket az ÚR, s ugyanez mondható el a konfirmációról, amit halasztani kellett, jó ideig csak online tarthattam a fiatalokkal a kapcsolatot, ami finoman szólva sem tette könnyűvé a helyzetünket. Ám október végén 6 fiatal tett konfirmációi fogadalmat, akik ifire is járnak, hiszem, hogy felnőtt korukban is itt lesznek az ősi falak között, Isten szolgálatában és dicséretében.

Keresztség sákramentumában 6 gyermek és fiatal részesedett, megnézve a tavalyi adatokat ez még több is mint egy éve, a világjárvány évében. Mert a kegyelem megsokasodik a sok-sok baj közepette. Különösen úgy nagy áldás ez a szám, ha én személy szerint tudom, hogy bizony még több is lett volna, ám a vírushelyzet miatt halasztani kellett jövő évre néhány család esetében.

Egyházi esküvő idén nem volt, reméljük, hogy következő évben lesz, lesznek fiatal párok, akik kérik Isten áldását majd házasságukra.

Anyagi helyzetünket tekintve is a hála szavai kell, hogy elhangozzanak.

A járvány okozta online istentiszteletek a perselypénzek felől az Isten dicsőségére történő adományok felé tolták a hangsúlyt, ám bevételeinkért valóban csak az öröm és a hála lehet a reakciónk. Perselypénzeink 1.579.050. Forint értékben érkeztek meg a mai napig, míg Isten dicsőségére 1.081.900. Ft érkezett, emlékharangra pedig 172 ezer forint. Egyházfenntartói járulékok 736.446 forintban kerültek befizetésre. A 99 százalékos állapotban lévő könyvelés alapján mindent egybevetve 7.792.992 forint bevételünk volt az idei évben. Személyi jellegű kiadásokra 2.960.120 forintot költöttünk, a gyülekezeti élet kiadásaira 506.592 forintot, ingatlanjaink fenntartására pedig 1.187.822 forintot. Mindent összegezve a kiadásokat tekintve, 6.678.145 forintot költöttünk. Jelen pillanatban pedig nagyjából 3,5 millió forintja van a gyülekezetnek, bankszámlán és készpénzben.

Kedves Testvérek!

Mindez jól mutatja, hogy tavalyi évhez képest még növekedés is történt, a járvány évében. Van miért hálát adnunk Istennek!

Köszönöm szépen, méghozzá Isten iránti hálával mindenki adományát, kétkezi munkáját, segítségét, tervezését, imádságát, a testvéri közösséget.

Köszönöm, hogy azt érezhetem, érezhetjük, hogy otthonra találtunk a gyülekezetben. Több mint négy évnyi várakozás után, melyben arra vártam, hogy egy nagy múltú szószékre állhassak, azt hiszem, minden héten az öröm érzése van a szívemben, hogy itt lehetünk. Sőt, mint azt az elmondottak is mutatják, a gyülekezetnek nemcsak nagy múltja van, de jelene, és jövője is. Most, amikor visszatekintünk erre az évre, kívánom, hogy ez a jövő Jézus Krisztussal eltöltött jövő legyen.

Pál apostol írja a Kolosséi gyülekezetnek: „Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent. 15És a Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok elhíva az egy testben. És legyetek háládatosak. 16A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek. 17Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala.” (Kol 3, 14-17)

Kívánom, hogy ezek az igék határozzák meg a visszatekintésünket, jelenünket, és a következő esztendőbe való átlépésünket.Ámen!

Balogh Róbert, lelkipásztor