Toldy Ferenc Kórház - Toldy Ferenc Kórház

Oltani voltam. Nővérkék kedvesek. Nem volt sorban állás, gördülékeny volt. Persze lehet nem egy nyugati korházzal kellene összehasonlítani, lehet ezért a sok negatív vélemény.

Külföldi tartózkodásom alatt (Magyarország), igénybe kellett vennem a magyar egészségügyi ellátást, mert eltörött a nagylábujjam. Ahogyan édesanyámmal beérkeztünk a Traumatológiára, mi voltunk csupán az egyedüli várakozók a váróteremben, mégis több mint 2,5 órát kellett várnunk azért, hogy rendesen kiszolgáljanak minket. Mindazonáltal a kórházi személyzet egyáltalán nem volt leterhelve. Behívtak! Ahogyan beérkeztünk a vizsgálóterembe a kezelőorvos rám sem nézett, mert tudniillik a táblagépével volt elfoglalva. Munkaidő és rendelése alatt, nyilvánosan mindenki előtt Tetriszezett a táblagépén magát nem zavartatva. Ilyen pimasz szemtelenséget sosem tapasztaltam még egész életemben! Nem zavartatta magát, sőt inkább nyilvánvaló, megszokott volt a számára. A beszélgetés elején még szemkontaktust sem tartott az orvos velünk. Felszólított. „Mondja, mi a gondja!” Miután részleteztem a körülményeket, felszólította az asszisztenst – rendkívül udvariatlan módon -, hogy „hallotta mi a panasz, lássa el a beteget.” Ő volt az egyedüli személy, akit megsajnáltam. Csak egy röntgenképet csináltak nekem, illetve egy pólyát kaptam, miután lefertőtlenítették a sebet. Ennyi volt! Sínbe sem rakták és semmivel sem rögzítették! A privát személyedzőm tette sínbe! Ennél rosszabb csak a táppénzre való kiírás valamint az E116-os űrlap kiadása volt külföldi biztosítottként. Nem akart táppénzre kiírni, mert Ausztriában lakom. Mindenképp egy magyar lakcímet követeltek tőlem. Ezen kívül nem akarták az E116-os nyomtatványt sem kitölteni, mert nem tudták, hogy egyáltalán az micsoda. Mindvégig próbáltam illedelmes és segítőkész lenni. De egy idő után, amikor állandóan kötözködnek velem, be tudok mérgesedni. Először is nem akarták az E116-os űrlapot kinyomtatni. „Ezt a recepciónál szíveskedjen elvégezni, majd ott kitöltik” – javasolta egyik asszisztens hölgy. A recepció valamint rendelő között ingáztam, mert senki sem volt hajlandó ezt a fránya űrlapot kinyomtatni, aztán később kitölteni. Elég volt ebből az egzecíroztatásból! Édesanyámmal kivertük a cirkuszt és egyből megkaptuk a kért összes dokumentumot. Mit tehetne egy teljesen külföldi, aki nem beszél magyarul és sosem lakott Magyarországon? Annak ellenére, hogy használtam az Európai Egészségbiztosítási kártyámat, senki sem akar kellőképp kiszolgálni! Mi folyik itt Magyarországon? Miért nem akarnak nekünk az emberek segíteni? Miért kell annyit szenvednünk, hogy normális kiszolgálásban részesülhessünk? Hogy történhet ilyesmi? Ha hamarabb tudtam volna, hogy ennyire silány minőséget tudnak nyújtani a kórházban, egyáltalán nem utaztam volna oda. Senkinek sem ajánlom ezt a kórházat! Ez nem a pénzen múlik, hanem csak az emberségen!

Miért törlik a véleményeket? Illetve : Milyen jogon teszik kötelezővé például a az egyébb területen dolgozó (nem egészségügyis) személyeknek a Covid 19 oltást, hiszen ez CSAK az egészségügyi dolgozóknak kötelező?? Vagy rosszul értelmezik a kiadott rendeletet? Bármi probléma merül fel oltás után a Toldy Ferenc Kórház vezetőség vállalja a felelősséget? Ezekből még nagy botrány lehet európai szinten is... És amit kitöröltek véleményt azt ugyan úgy vissza fogom írni például azt, hogy elkapnak minden féle fertőzést a bent fekvő szerencsétlen betegek, akikkel egyébként egyáltalán nem törődnek. Sajnos több rokonom, ismerősöm is tapasztalta....... és akkor ezt elég röviden fogalmaztam meg. Jó lenne több belső ellenőrzés is!

Amikor még a lelet nincs meg, de a nővér már közli szimpla embertelen gonoszságból egy beteggel, hogy ,,rákos" megkeserítve ezzel utolsó napját is. Soha ne hagyjátok itt egy szeretteteket sem.

Hálás köszönet a gyerekosztály orvosainak és nővéreinek, akik türelmesen, kedvesen ellátták a kislányomat! Félve érkeztünk ebbe a kórházba, de csak pozitív véleménnyel és tapasztalattal távoztunk!

Ezúton mondok köszönetet a ceglédi Toldy Ferenc Kórház I. emeleti Covid Osztályán dolgozó dr. Szűcs Gábornak és dr. Koczor Mártának, illetve az osztály ápolóinak. A komoly járványhelyzetben súlyos állapotban érkezett férjemmel kapcsolatban kezdettől, majd a tragédiába fordult helyzetünkben is olyan empátiát és jóindulatot tapasztaltunk, amilyet nem is reméltünk, és amellyel múlhatatlan hálára köteleztek bennünket. (Cságoláné Gombos Ágnes)

Embertelen az SBO, asszisztens nő úgy bánik a betegekkel hogy hallani is borzalmas volt. Rettentő arogancia, kritikán aluli bánásmód!!! Nem értem ezt hogyan engedhetik meg maguknak. Rettenet amit 3 óra alatt tapasztaltam….

Baleseti ambulanciai tapasztalat: Járóbetegként érkezve 3,5 óra beérkezéstől távozásig, ez azért nem mondható rossznak. Mondjuk a doki megnyilvánulása a váróban: “Csak az maradjon, akinek vérző sebe van, vagy kilóg a csontja!” vízágyú volt. Oszlatta a betegeket. A lepontozás a modorra vonatkozik. Szokásos arrogáns, lekezelő stílus. Tisztelettudó kommunikációval, pedig mennyivel jobban telhetne a napja a betegeknek és a személyzetnek is… kell még mindig vagy 50 év mire erre Magyarországon is rájönnek.