Tunyogi református egyházközség temploma - Tunyogi református egyházközség temploma

XV. századi templom.

Isten szeretetének helye.

Tunyog középkori temploma állítólag 1011-ben épült, mely évszámot felírva találták a XIX. században a templombelső északi falán. A XVI. században a reformátusoké lett, majd 1688-ban felső része leégett, és 40 évig elhagyatottan állt. 1728-ban fedték be a templomot. 1736-ban a katolikusok összeírják és megállapítják, hogy az eredetileg katolikus templom volt és kőből épült. Winkler Jakab nagykárolyi kőműves mester építette fel a jelenlegi tornyot alapjaitól kezdve téglából, 1799-1806 között." Az előbbieket egészíti ki az 1809. évi jelentés: "Vagyon a Szamoshoz közel egy középszerű nagyságú kő templom, elegendő czinteremmel, mely is amint az eklesia jegyzőkönyvéből megtetszik - fundáltatott legelsőben talán a csehektől 1011-dik esztendőben. Felsőrésze idővel tűz által elégvén, mintegy 40 esztendeig pusztaságban állván, 1728-dik esztendőben befedeleztetett, majd ismét 1752-dik esztendőben renováltatott. Vagyon ehez ragasztva egy 15 ölnyi magasságú nyolc szegletű egész kő torony, mely az eklesia tulajdon költségén építtetett 1806-dik esztendőben." Ezt a régi templomot sem nagyobbítani, sem korszerűsíteni nem lehetett, amellett életveszélyessé vált, a hatóság 1912- ben bezáratta, így 1914-ben lebontották. A mai templom tervét Leövey Miklós helybeli református lelkész és Schöpfling Viktor királyi mérnök készítetette. A meglévő torony keleti oldalához elkezdett templomépítés az I. világháború kitörése miatt félbeszakadt. Belső berendezése csak 1926-ra készült el, de a mostoha körülmények miatt még 1931-ben sem volt teljesen készen a templom.