BNIC GmbH - BNIC GmbH

MŰEMLÉK meghatározása a magyar nyelvű szabad enciklopédiából, a Wikipédiából

Műemléknek (a német Kunstdenkmal szó tükörfordítása) nevezik az olyan építményt, létesítményt vagy ingatlan jellegű alkotást vagy ezek rendszerét, esetleg romját, mely kiemelkedő építészeti, építészettörténeti, történelmi, tudományos, városépítészeti, képző- és iparművészeti, kertépítészeti, régészeti, néprajzi vagy műszaki (technikatörténeti) szerepet játszik, amelyet megtartásra érdemesnek nyilvánítottak, s mint ilyet védelem alá helyezték. A műemlékről, mint az egyetemes művészettörténet részéről gondolkodunk, s mindig nemzeti értéke van, akkor is, ha nem annak a nemzetnek az alkotása, amelyik létrehozta (Magyarországon ilyenek a római kor emlékei).

Műemlék épületre bontási engedélyt kiadni nem lehet, viszont a műemléki státuszt megfelelő intézkedések után meg lehet vonni. A műemlékhez hozzátartozik annak berendezése, még meglévő melléképülete és az ingatlanterület vagy területrész, amin fekszik. Megóvásukkal a műemlékvédelem foglalkozik megfelelő hivatali és terepmunka útján.

Műemléki értékkategóriák:

Köztudatban még élő fogalmak a műemlék mellett a műemlék jellegű (épület) és a városképi jelentőségű (épület), melyek műemléki értékkategóriákat jelöltek az 1/1967. (I. 31.) ÉM rendelet 2. §-a szerint:

• Műemlék a hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan olyan emléke (építmény és egyéb alkotás, annak tartozékai, továbbá a vele kapcsolatos képző- és iparművészeti alkotások), amely az ország gazdasági-társadalmi és kulturális fejlődésének tárgyi bizonyítékául szolgál, s építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi szempontból kiemelkedő jelentőségű. • Műemlék jellegű az építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi szempontból jelentős építmény és egyéb alkotás, annak tartozékai, továbbá a vele kapcsolatos képző- vagy iparművészeti alkotások. • Városképi jelentőségű – városban és községben egyaránt – az olyan építmény és annak külsőleg látható tartozékai, amely történeti vagy művészeti értékére tekintettel nem minősíthető műemléknek vagy műemlék jellegűnek, de külső megjelenésénél (hely, tömeg, építési mód, homlokzat stb.) fogva városkép (településkép) kialakításában lényeges szerepe van.

Fenti értékkategóriák a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény hatálybalépésével szűntek meg, melyet követően egységesen műemléknek számítanak a fenti három értékkategória szerint védett objektumok ( fenti törvényt felváltó, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény sem állapít meg különböző műemléki értékkategóriákat).

Eddig a lexikon, most jöjjön a gyakorlat.

Burkolatok Írásos formában először Luther Márton jegyzeteiben találkozhatunk a Denkmal (műemlék) kifejezéssel. Luther a görög mnemosynon és a latin monumentum szavak fordításából hozta létre ezt a fogalmat.

Itt kapcsolódunk a német reformátorhoz a magyarországi műemlékek felújításakor. Igaz nem nyúlik vissza az 1500-as évekre, de az 1750-es évektől kezdve, több olyan épülettel találkozhatunk Magyarországon, ahol az általunk forgalmazott „zászlóshajó", a palaszerűen bányászott solnhofeni mészkő (Magyarországon kelheimi kőnek is nevezik, mivel Kelheimtől hajózható a Duna, és a dunai szállítmányhoz fűzött dokumentum alapján innen kapta a nevet) mint építőkő még számos műemlék épületben megtalálható. Ezeknek a burkolatoknak a felújításához tudunk segítséget nyújtani. Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy már nincs solnhofeni (kelheimi) kőbányászat, mivel a mai napig is működik a bajorországi solnhofeni bánya. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján előreláthatólag még 80 évig lesz megfelelő minőségű solnhofeni mészkő kitermelés.

Szinte kizárólag csak az Solnhofen Stone Group bányáiban fordul elő az akár 30 cm vastag és nagyméretű kőtábla (lépcsőkhöz, oltárokhoz, stb.). A raktáron lévő nyersanyag függvényében, igény szerint tudunk akár 60 x 60 cm nagyságú burkolólapokat is szállítani. A műemlékes felújításoknál a legkeresettebb azonban a barokk korban használt 40 x 40 cm nagyságú, kézzel pattintott oldalú padlóburkoló lap. Lépcső járólapokat akár 40 mm vastagságban is rendelhetők. Lehetőség van solnhofeni tömblépcső és más egyedi termékek gyártására is. A burkolólapok felülete több mint 200 éve, selyemfényű, finoman csiszolt felületű. A burkolólapok vastagsága 13 - 30 mm között változik. Ezeket a lapokat csak középvastag ágyazóhabarcsba tudjuk fektetni. Ha ragasztva szeretnénk burkolni, akkor igény szerint kalibráljuk a burkolólapokat. A lehetséges vastagság, a burkolólap nagyságától függően: 7, 10, 13, 16 vagy 20 mm. Sokszor találkozunk a felújításoknál olyan igénnyel, hogy a kért lap vastagsága 30 vagy 40 mm legyen. Ez természetesen lehetséges, ha van nyersanyag készletünk. Ennek az ára a lépcsőburkoló lapok árával megegyező, azaz több mint a kétszerese a 20 mm-es vastagságú padlóburkoló lapoknak. Tapasztalataink alapján a 16 mm-es vastagság a legnagyobb igénybevételnek is megfelel. A lépcsőhöz használt járólapok vastagságánál az esztétika is szerepet játszik. A műemlékesek „esküje" fogalmazza meg azt az elvárást, hogy egy műemlék felújításánál minden lehetőt meg kell tenni, hogy a felújítandó épület értéke legalább fennmaradjon, vagy amennyiben lehetséges, akkor az tovább növekedjen. Sajnálattal tapasztalom, hogy bizonyos érvek és érdekek miatt ez a célkitűzés, pl. a solnhofeni burkolatok cseréjénél nem valósul meg, amennyiben alacsonyabb nívójú burkolat kerül beépítésre.

Mivel Magyarországon több műemlék középületben találunk homokkő elemeket, azok cseréjére, kiegészítésére is gondoltunk. A régi magyarországi homokkő bányákból ma már nem tudunk építőkövet kitermelni. Forgalmazunk német majnai homokköveket, világosszürke és vörös színben. A barokk színvilágnak legjobban megfelelő sárga színű homokkövet pedig Spanyolországból szállítjuk. Természetesen szerepel a szállítási programunkban olyan nemes építőkő is, ami a múltban nem került beépítésre. Felújításnál, pl. egy más funkció betöltésére építjük át a meglévő épületet - már betervezhetjük a célnak legmegfelelőbb, új építőkő burkolatot. Ilyen kőtermék lehet pl. az észak olasz KERN® porfír térburkoló. Terméskő ragasztók A természetes burkolólapok ragasztásához elengedhetetlenül szükséges a megfelelő ragasztóhabarcs. Ezen belül a solnhofeni- és jura mészkövek, homokkövek burkolásához meggyőződésünk és tapasztalataink alapján a legmegfelelőbb termék a gräfix trassz ragasztó- és fúgázó habarcs család. A portland cement alapanyagot a Solnhofen Portland Zement gyár szállítja, solnhofeni- és jura mészkő őrleményből. Ehhez jön még a trasszcement ötvözet, hogy meggátoljuk a burkolólapok elszíneződését, azok esetleges „kivirágzását".

Műemlék falazóhabarcshoz természetesen kínálunk „csak" trasszcementet is. Ebben az esetben kérjük, hogy igen nagy figyelemmel válasszák ki a hazai homokbeszállítót, hogy ne kerüljön be organikus szennyeződés a helyszínen készült ágyazóhabarcsba, mert az a burkolólapot elszínezheti. De felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a gräfix természetes kő ágyazóhabarcs kínálatunkban késztermékként szerepel olyan habarcs is, amivel 40 vagy 60 mm réteg is felépíthető. CLASSICtherm elektromos fűtés Egy további termékcsalád szerepel a kínálatunkban. Műemlék épületeknél sokszor okoz gondot, hogy hiányzik a helyiségek fűtéséhez szükséges hideg és melegviz csővezeték, kémény vagy akár egy megfelelő kazánház. Erre a problémára kínálunk megoldást az alábbi termékkel. Ez a termék a CLASSICtherm elektromos, kőlapokba szerelt fűtőtest, amit az 1990-es évek óta gyárt és forgalmaz a német Solnhofen Stone Group.

Akár falra szerelve, akár állványra állítva hatásosan működik. Az elektromos áram egy jól álcázott lábazatban is láthatatlanul vezethető, bontást nem igényel. Amennyiben részletesen szeretne informálódni ezekről a termékekről, akkor kérem tekintse meg a Természetes építőkövek, Terméskő ragasztók és az Elektromos kőlapfűtés oldalainkat.