NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság - NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

A vár alaprajza a többszöri átalakítás ellenére még ma is jellegzetesen képviseli a XVI. századi földvárak típusát. A négy bástya és a várfalak szabálytalan négyszög alakú területet zárnak körül. A várfalak mellett keletről, nyugatról, délről széles földtöltések emelkednek, majdnem a falak magasságáig. Az északi oldalon kazamaták húzódnak, melyek a törökök elvonulása után épültek ki. A déli várfal közepén nyitott, íves párkányzatú pavilon emelkedik. A vár mai formáját az 1566-os ostrom után nyerte el, mikor a törökök megkezdték a helyreállítást és felépítették a bástyákat. A török korban csak egy kapun lehetett bejutni a várba, ez a ma is meglévő, barokk stílusban átalakított bejárat, melytől boltozott kapualj vezet a várba. A várudvar közepén találjuk az országban egyedülálló Szulejmán szultán dzsámiját a csonka tornyával, Mekka felé tájolt imafülkéjével, valamint a falain látható török, arab, perzsa felirat töredékekkel.Az 1930-as évek elején Andrássy gróf a dzsámival közös tető alá hozta a nyári kastélyát, amelynek földszinti termeiben 2015-ben a várháborúk korát bemutató kiállítás nyílt. A régi belső vár területén végezett ásatások során megtalálták a középkori eredetű torony alapfal maradványait, a belső vár kútját az egykori négyszög alakú lovagvár maradványait, majd a kisvárat körülvevő vizes árkot. Feltárásra került a belső vár területe a vizesárokkal, a kirohanás helyszínével.

Az 1566-os várostrom
Szigetvár a török elleni hősies harcokkal került a köztudatba és vált Magyarország egyik leghíresebb várává. I. Szulejmán 30-40-szeres túlerővel vonult a 2500 fős várvédőkkel szemben, és 1566. augusztus 5-én ütött tábort a vár keleti oldalán fekvő síkságon. A török követeket küldött Zrínyihez, és felszólította, hogy adja fel a várat. Zrínyi elutasította a török ajánlatát és megkezdődött az ostrom. Először az Újváros esett el majd az Óvárost is elfoglalták. A törökök lecsapolták a vár körüli tavat és elkezdték feltölteni az árkot, hogy meg tudják közelíteni a várat. A törökök seregét jelentős veszteség érte, de a várvédők is fogyatkoztak. A szultán nem érte meg a vár elfoglalását: az ostrom vége előtt két nappal elhunyt, halálát titokban tartották, felültették a lovára, hogy a török harcosok harci kedvét életben tartsák. Zrínyi a több mint egy hónapig tartó ádáz ostrom ellenére a megadás helyett a végsőkig való küzdelmet választotta: szeptember 7-én hajnalban a belső várba visszahúzódó 200 katonája élén kitört a várból, példát adva ezzel az áldozatos hazaszeretetből.
Az Országgyűlés 2016. évben a Szigetvári Várat nemzeti emlékhellyé nyilvánította.