Szamuráj suli - Szamuráj suli

A Takeda Ryu egy japán legősibb harcművészeti iskolái közül. Története átíveli Japán egész történelmét. Az idők során úgy változott, ahogy Japán történelme. Amikor még háború dúlt, akkor a gyakorlatokat úgy alkalmazták, hogy minél gyorsabban végezzenek az ellenféllel. Később a békeidőszakban leginkább fegyver nélküli technikákat alkalmaztak, vagy úgy alakították a gyakorlatokat, hogy kis területen, pl. kis szobában, vagy alacsony mennyezetű helységben is hatékony legyen. De használták még a rendfenntartók is. A mai modern korban pedig Machida Kenshinsai Kancho, azt mondta nekem, hogy „Apám sohasem engedte volna, hogy egy idegent (gaijin) tanítsak a harcművészetek tudományára. Ma már látom, hogy tévedett. Ha mindenki ismerné a harcművészeteket, akkor béke lenne a világban.” A szamuráj iskolánkban pontosan azokat a technikákat tanítjuk, amit Ichio Oba, az egyenes ágú Takeda Ryu iskola utolsó Sokeja tanított.

A Soke halála előtt nem nevezte meg utódját, ezért az egyeneságú Takeda Ryu iskola megszűnt. Azóta számos Takeda Ryu iskola alakult, amik különböző okok miatt átalakították a technikákat és ezzel rejtve maradtak a Takeda Ryu iskola eredeti harci alkalmazásai.

Kancho nem csatlakozott egyik modern iskolához sem, ezért egy az egyben az eredeti harcművészeti elveket és gyakorlatokat tanítja tanítványainak.

Takeda Ryu Aikijutsu

Bár Japánban a szamurájok elsődleges fegyvere mindig is a kard (katana) volt, a Takeda Ryu iskola mégis a kardművészetből továbbfejlesztett pusztakezes technikák, az Aikjutsu, illetve a harci stratégia miatt lett inkább híres, amit Japán talán leghíresebb hadvezére Takeda Shingen is alkalmazott. Ekkortájt vált ketté a Takeda klán és a család másik fele, megalakította a Daito Ryu-t, amiből később a legendás Takeda Sokakunak hála, számos ma is ismert harcművészeti ág alakult, mint pl. az Aikido, Hakko Ryu, Hapkido.

Az Aikijutsu egy jó önvédelmi módszer, egy életmód és egy filozófia is, amely a durvaság elkerülését, a harmonikus pszichikai és fizikai fejlődést, a szellemiség fejlődését és a jellem fejlődését hirdeti, valamint a saját magunk és a másokba vetett bizalmat és tiszteletet fejleszti. Az Aikit talán úgy lehetne legegyszerűbben lefordítani, hogy "harmóniában az energiával".

Az Aikijutsu egy különleges művészet, amelyben a gorombaságra kecsességgel, szinte passzívitással válaszol. Az Aikijutsut mindenki gyakorolhatja nemre és korhatárra való tekintet nélkül. Az Aikijutsuban nem létezik sportszerű mérkőzés, nincs vetélkedés, mert az egyetlen és leghatalmasabb ellenfél az a bensőnkben van, az önmagunk legyőzése és túlszárnyalása tehát az alapvető cél. A modern AIKIDO is az ősi Aikijutsuból lett kifejlesztve, de fejlődésének haladási iránya eltért a harcászattól és a mozgás harmóniájánál kötött ki. Sok harcművészeti szakértő visszatért az eredeti Aikijutsu technikákhoz, mert a hatékonyságot keresik a precíz, halálos, élethű, élet-halál helyzetekből merített, harctérről származó technikákban.

Az iskola utolsó sokeja SOKE ICHIO OBA 1959-ben meghalt, de nem nevezte meg az utódját, ezért az iskola örökösödési ága bezárult. Azóta a Takeda Ryu iskola számos ponton módosult, oktatási rendszere finomodott, illetve átalakult. Mi viszont az eredeti Aikijutsu irányzatot és oktatási rendszert szerettük volna elsajátítani, amit Machida Kenshinsai Kancho és fia, Soke Machida Fudoshinnek hála, az Enshin-Ha iskolán belül meg is tehetünk.

A Takeda Ryu Enshin-ha változatlanul megőrizte azokat a technikákat és elveket, amiket soke Ichio Oba oktatott, és amelyek ezredéves fejlődés után végre hozzánk is eljuthatnak. Az iskola megőrizte azokat a végrehajtási módokat, amik kifejezetten csatatérre, páncélban lévő ellenfél ellen találtak ki, úgy ahogy megőrizte azokat is, amik rendfenntartáshoz, vagy szűk térben, fegyver nélkül kellettek. Világosan látszik, hogy az iskola technikái hogyan alakultak, alkalmazkodtak Japán történelméhez, illetve Japán mindenkori berendezkedéséhez.