Szent István Király templom - Clarisseum - Szent István Király templom - Clarisseum

Nhà thờ công giáo viêt nam tại hungary

Remek kis közösség, kedves - most éppen vietnami - atya.

Megújult és szép lett ez a kis templom.

Néha muszály gyónni is

egyrészt szép dolog fogadni mindenkit, másrészt a hullarészeg hajléktalanok a kertben nem esztétikusak ("cserébe" koszolnak-szemetelnek)

Mindennapi szentmisék, hetenkénti szentségimádás, a fiataloknak működő oratórium, vietnámi szentmisék az itt élő vietnámiaknak... Egy parányi gyöngyszem egy lelkes vietnámi szalézi misszionárius, Pali atya vezetésével és aktív, imádságos hívekkel. Mindemellett egy zarándokhely Sándor István tisztelőinek.

Az épületkomplexum – a Clarisseum - a gróf Károlyi család gyermekszeretetének köszönhető. Tervezésére az akkor még kevésbé ismert Ybl Miklóst kérték fel. Az intézmény eredeti funkcióját - a gyermekek védelmét, oktatását - a mai napig megőrizte. Középső részén áll a francia román stílusú kápolna, a mai Szent István király plébániatemplom.

Nagyon sokszor -gépkocsival - elmentem e templom mellett, és valahol rögzül az emberben, hogy "ott egy templom", de bevallom sohasem néztem meg tüzetesebben, nem érdeklődtem iránta milyen templom lehet, kik irányítják, kik a hívők. Aztán történt, hogy megálltam az újpesti víztorony fényképezése miatt, és ekkor már nem lehetett nem észrevenni. Valahol elborzasztó, hogy vastag, magas betonfallal mintegy hermetikusan el van választva az élő környezettől (hozzátettem a képekhez egy 1984-es rajzot, ami jól mutatja, hogy a betonfal és a felüljáró nélkül a templom és a környező épületek egészen másként illeszkedtek a környezethez). Éppen a gondnok futott vissza a kulcsaiért, amikor ott jártam, aki elmondta, hogy a "kommunisták emelték ezt a betonfalat". Sietett, de szerencsére bentről az udvarból is lőhettem pár fotót. Valójában több épületről van itt szó, nemcsak egy templomról. Clarisseum a teljes épületegyüttes neve, s azon belül van a Szent István király plébániatemplom. A történetéről (forrás: Esztergomi Érsekség): "A Károlyi grófi család 1870-ben megalapította az Első Budapesti Gyermekmenhely Egyletet, és az épületkomplexum tervezésére a család Ybl Miklóst kérte fel. Az együttes középső részét francia-román stílusú kápolna foglalja el. 1903-ban a gyermekmenhelyeket az állam vette át. Ekkor az intézményt a Vincés nővérek vezetésével katolikus leánynevelő intézetté szervezték át. Az első világháborúban hadikórháznak adott helyet, majd 1924-ben az Országos Katolikus Patronázs Egyesület vette bérbe és átadta a Don Bosco szalézi szerzetesrendnek. Az intézet kedvelt és népszerű lett a város ifjúsága körében. A szalézi atyák gondos lelkipásztori tevékenységét a kápolna állandó zsúfoltsága jelezte. Így érthető, hogy az intézet államosításával egyidőben a váci megyéspüspök 1948. október 25-én kelt leiratával 1949. január l-jei hatállyal az Egek Királynője plébániától leválasztva a Clarisseumot, önálló plébániává tette és annak ellátását a szalézi rendre bízta. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez." Valahogy igényelném azt a régi életet, kedveltséget, amiben egykor e helynek része volt. Az épület és a szalézi rend történetéhez tartozik még Sándor István szerzetes sorsa is, aki mártírhalált halt a Magyarországi kommunizmus legsötétebb időszakában. Róla és elítélt társairól emlékszik meg az udvarban található szobor. Ybl Miklósnak ezt az alkotását a "kissé elfeledettek" közé sorolják.