Vodafone Partner - Stop Shop

I. A törvényes lehallgatások feltételeinek biztosítása

A hatályos jogszabályok alapján a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. (a továbbiakban: Vodafone) – más hazai hírközlési szolgáltatókhoz hasonlóan – köteles együttműködni a titkos információgyűjtésre vagy titkos adatszerzésre külön törvényben felhatalmazott szervezetekkel: nemzetbiztonsági szolgálatok, rendőrség, ügyészség, NAV, TEK, Nemzeti Védelmi Szolgálat (Eht. 92. § (1) bekezdése).

Ezen szervezetek törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, törvényes garanciák mellett megfigyelhetik, lehallgathatják, rögzíthetik és eltárolhatják a szolgáltató hírközlő hálózatán továbbított előfizetői kommunikáció tartalmát (a beszéd – és adatforgalmazást egyaránt) vagy az előfizetői forgalmazásba más módon is beavatkozhatnak.

Az elektronikus hírközlő hálózatokon továbbított közlemények tartalmának titkos információgyűjtés, vagy titkos adatszerzés keretében történő megismerése (a továbbiakban együtt: törvényes lehallgatás) úgynevezett külső engedélyhez – bírói vagy igazságminiszteri engedélyhez – kötött tevékenység.

A Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a törvényes lehallgatásra, mint külső engedélyhez kötött tevékenységre feljogosított fenti szervezetek törvényes lehallgatási igényeinek kielégítését kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban: NBSZ) végezheti. Ennek megfelelően pl. a nyomozó hatóságok vagy az NBSZ-en kívüli más hazai nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes lehallgatásait – technikai értelemben – az NBSZ hajtja végre.

A mai infokommunikációs műszaki-technológiai fejlettség szintjén ezen együttműködési kötelezettség a hírközlési szolgáltató oldalán az úgynevezett monitoring alrendszer létesítésének és üzemeltetésének kötelezettségében testesül meg (Eht. 92.§ (5) bekezdés).

A hírközlési szolgáltató által megvalósítandó monitoring alrendszer rendeltetése, hogy az NBSZ által törvényes lehallgatásra kijelölt előfizető(k)nek a hírközlési szolgáltató szolgáltatásai útján vagy hálózatán továbbított közlései tartalmát és a közlésekhez tartozó úgynevezett kísérőadatokat (pl. a hívó és hívott számok, időpontok, stb.) késedelem nélkül továbbítsa az NBSZ részére (Eht. 188. § 1. pont). Amennyiben a Vodafone az előfizető által kezdeményezett vagy fogadott közlés tartalmát bármely módon megváltoztatja, kódolja vagy tömöríti, akkor a visszaalakított, dekódolt vagy tömörítés előtti közlés-tartalmat kell kiadni NBSZ felé (Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése).

A hírközlési szolgáltatóknak nem automatikus, vagyis nem a szolgáltatások nyújtásának megkezdésével együtt járó kötelezettsége a törvényes lehallgatásokhoz szükséges monitoring alrendszert megvalósítani. Monitoring alrendszert csak azt követően kell legkésőbb hat hónap alatt létrehozniuk, ha azt az NBSZ – a műszaki követelmények megküldése mellett – kifejezetten igényli a hírközlési szolgáltatótól (Eht. 92. § (5) bekezdés).

A hírközlési szolgáltató a törvényesen lehallgatott közlemény-tartalmat és a hozzá tartozó kísérő adatokat – egy külön e célra biztosított – zárható, az illetéktelen hozzáférést kizáró helyiségben vagy helyen (pl. zárható szekrényben) köteles az NBSZ részére hozzáférhetővé tenni (Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés 3) pont). A hírközlési szolgáltatóknak biztosítaniuk kell azt is, hogy a zárható helyiségbe vagy a zárható helyhez az NBSZ munkatársai bármikor beléphessenek és ott munkát (jellemzően az ott elhelyezett NBSZ tulajdonú eszközök karbantartási, hibajavítási, üzemeltetési munkáit) végezhessenek.

A Korm. rendelet adat- és titokvédelmi rendelkezéseiből következően (Korm. rendelet 8-15. §-ok) a Vodafone munkatársai nem vonhatók be a törvényes lehallgatások végrehajtásába, és nem jogosultak megjeleníteni, hozzáférni, megismerni, harmadik félnek átadni, vagy hozzáférhetővé tenni semmilyen adatot sem, amelyet az NBSZ a szaktechnikai eszközei útján a monitoring alrendszerbe továbbított, illetőleg abból kapott. Ezen titokvédelmi követelmény érvényre juttatását számos fizikai, adminisztratív és műszaki biztonsági megoldás garantálja a Vodafone-nál. Így tehát a Vodafone egyetlen munkatársának sincs és nem is lehet semmiféle ismerete arról, hogy mely vagy hány előfizetőre irányulóan, mikor és milyen időtartamon keresztül, mely hírközlési szolgáltatás tekintetében hajtott végre az NBSZ törvényes lehallgatást az arra törvényben feljogosított szervek megbízásából. Ebből következően a lehallgatások törvényességének ellenőrzése, felügyelete vagy bármely egyéb törvényességi kontrolja nyilván nem is lehet a Vodafone kötelezettsége. Másrészt a fenti titokvédelmi rendelkezésekből következően sem a Vodafone, sem más hazai hírközlési szolgáltató nem teheti, nem is tudná megtenni, hogy a törvényes lehallgatásokra vonatkozóan akár csak statisztikai adatokat is gyűjthessen vagy nyilvánosságra hozzon.

A Vodafone kötelezettségi körébe tartozó monitoring alrendszer létesítésével, karbantartásával, üzemképes állapotának biztosításával kapcsolatos tevékenységeket kizárólag nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett és az NBSZ előzetes egyetértésével kiválasztott és megbízott munkatársaink látják el a Korm. rendelet 13. §-ban foglalt előírásnak megfelelően.

A törvényes lehallgatásokkal kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeit a Vodafone Magyarország Zrt. maradéktalanul és kifogástalanul teljesíti.

A Vodafone hírközlő hálózatán, illetőleg hírközlési szolgáltatásai útján továbbított közlések tartalmának titkos információgyűjtés, illetőleg titkos adatszerzés keretében történő törvényes megismerése mellett fontos megemlíteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) azon törvényes jogosítványát is (Eht. 155. § (5) bekezdés), miszerint a Hivatal is jogosult közléseket megfigyelni, lehallgatni, tárolni, vagy a közlésbe azok megfigyelése érdekében más módokon beavatkozni. A Hivatal azonban csak a frekvenciahasználattal kapcsolatos nemzeti, illetve nemzetközi megállapodásokon alapuló nemzetközi rádió-megfigyelési, ellenőrzési, felderítési, zavarvizsgálati és zavar-elhárítási jogköre gyakorlása során, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel teheti ezt meg. Mivel a Vodafone a mobil előfizetői készülékek és a mobil bázisállomások közötti forgalmazásokat (hang és adatátviteli szolgáltatások esetében egyaránt) titkosítja, így az NMHH Hivatala csak a Vodafone által titkosított közleménytartalmakhoz képes hozzáférni, melyek dekódolása érdekében a Vodafone-nak nincs együttműködési kötelezettsége a Hivatallal. A Hivatal itt bemutatott közlés-rögzítési, lehallgatási, stb. jogosítványa tehát gyakorlatilag nem jelent kockázatot az előfizetőink számára a személyes adataik védelme szemszögéből.

A Vodafone a hálózata és/vagy a szolgáltatásai útján továbbított közlések tartalmának bizalmasságát – illetéktelenek általi hozzáférhetőségének kizárását – az Eht-ban előírtaknak megfelelően biztosítja. Így például a törvényes lehallgatásokkal összefüggésben, vagy annak elősegítése érdekében a Vodafone nem rögzít és nem tárol előfizetői közlés-tartalmakat. Az Eht. vonatkozó rendelkezésének (155. § (3) bekezdés) megfelelően az előfizetők vagy felhasználók által továbbított közlések (beszélgetések, SMS-ek, internetes adat-forgalmazás, stb.) tartalmát kizárólag az előfizetők által igénybe vett hírközlési szolgáltatásaink nyújtásához műszakilag elengedhetetlenül szükséges esetekben, mértékig és időtartamig tároljuk (SMS-ek esetében például a címzettnek történő továbbításig). Ha a tárolás vagy rögzítés műszaki szükségszerűsége a szolgáltatás nyújtásához egyáltalán nem, vagy már nem áll fenn, akkor a közlések tartalmát vagy eleve nem is rögzítjük, vagy késedelem nélkül töröljük. Nincs alapja tehát annak a vélekedésnek – a Vodafone esetében bizonyosan nem –, miszerint rögzítenénk és eltárolnák az SMS-ek, MMS-ek, internetes adatkommunikációk, vagy más közlések tartalmát azért, hogy azokat utóbb képesek legyünk kiadni a nemzetbiztonsági szolgálatoknak vagy nyomozó hatóságoknak.

III. A törvényes adatszolgáltatás biztosítása

A Vodafone által kezelt és személyes adatokat képező ügyféladatokról részletes tájékoztatás található az Általános Szerződési Feltételek 3. sz. mellékletében.

A II. fejezetben felsorolt – törvényben titkos információgyűjtésre vagy titkos adatszerzésre felhatalmazott – szervezetek, továbbá a szabálysértési hatóság, bíróság, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal és a bírósági végrehajtók törvényben maghatározott esetekben, módon és adatkörre vonatkozóan adatszolgáltatást jogosultak kérni a hírközlési szolgáltatótól, így a Vodafone Magyarországtól is az általa kezelt előfizetői személyes adatok köréből. A Vodafone – más hazai hírközlési szolgáltatókhoz hasonlóan – köteles a törvényes feltételeknek megfelelő ilyen adatkéréseket teljesíteni.

Az adatszolgáltatás – és a kötelező adatmegőrzés (lásd: később) – biztosítása a hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdésétől kezdve automatikusan keletkező kötelezettsége a szolgáltatóknak.

III.1. Mely adatokra vonatkozóan érvényes a hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettsége?

III.1.1. A szolgáltató üzletviteléhez szükséges, törvényi rendelkezés alapján kezelhető adatok

A hírközlési szolgáltatók az Eht. 157. § (2) bekezdése szerint jogosultak – de nem kötelesek – az alábbi adatokat kezelni, ha az szükséges a szolgáltató számára az előfizetők és a felhasználók részére történő számlázás és a kapcsolódó díjak beszedése, valamint az előfizetői szerződések figyelemmel kísérése céljából:
a) az előfizető azonosításából szükséges adatok (mint pl. név, születési adatok, anyja neve, üzleti előfizetők esetében a cég neve, székhelye, adószáma, stb.);
b) az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója;
c) az előfizető címe és az állomás típusa;
d) az elszámolási időszakban elszámolható összes egység száma;
e) a hívó és a hívott előfizetői számok;
f) a hívás vagy egyéb szolgáltatás típusa, iránya, kezdő időpontja és a lefolytatott beszélgetés időtartama, illetőleg a továbbított adat terjedelme, mobil rádiótelefon szolgáltatásnál a szolgáltatást nyújtó hálózat és cella, valamint a szolgáltatás igénybevételekor használt készülék egyedi azonosítója (IMEI), IP hálózatok esetén az alkalmazott azonosítók;
g) a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma;
h) a díjfizetéssel és a díjtartozással összefüggő adatok;
i) tartozás hátrahagyása esetén az előfizetői szerződés felmondásának eseményei;
j) telefon szolgáltatás esetén az előfizetők és felhasználók részéről igénybe vehető egyéb, nem elektronikus hírközlési szolgáltatásra, különösen annak számlázására vonatkozó adatok;
k) az előfizetői szolgáltatás igénybevételéhez jogellenesen alkalmazott - így különösen a tulajdonosa által letiltott - előfizetői végberendezések használatára, illetve annak kísérletére vonatkozóan a szolgáltató elektronikus hírközlő hálózatában keletkező adatok.

Fontos megjegyezni, hogy az Eht. 157. § (2) bekezdése szerinti fenti adatokat a szolgáltatók jogosultak, de nem kötelesek kezelni, azaz bármely szolgáltató saját döntése lehet az, hogy a fenti adatkörökből melyek kezelését látja az üzletviteléhez elengedhetetlenül szükségesnek.

A Vodafone általános szabályként az a)-c) pontok szerinti adatkörbe tartozó adatokat az előfizetői szerződés megszűnésétől számított legfeljebb egy évig őrzi meg, a d)-k) pontok szerinti adatokat pedig a keletkezésüktől számított egy évig. Amennyiben az Eht-n kívüli más törvény (pl. a számvitelről, vagy az adózás rendjéről szóló törvények) a fenti adatok bármelyike tekintetében az Eht- rendelkezéseihez képest hosszabb adatmegőrzési határidőt ír elő, akkor azokat az adatokat a külön törvény által előírt adatkezelési céllal kezeljük a külön törvényben megjelölt megőrzési ideig.

A fentiekben felsorolt adatok köréből jogosultak adatszolgáltatást kérni, a Vodafone pedig az adatszolgáltatást teljesíteni (amennyiben azokat a Vodafone ténylegesen kezeli és amelyek az adatkéréskor a Vodafone rendelkezésére állnak):