A magyar kártya (Schneider József kártyafestő) emléktábla - A magyar kártya (Schneider József kártyafestő) emléktábla

Name: A magyar kártya (Schneider József kártyafestő) emléktábla - A magyar kártya (Schneider József kártyafestő) emléktábla
Address: Kazinczy u. 55, 1075 Hungary, 55, Hungary

5/5 ★ based on 2 reviews

Contact A magyar kártya (Schneider József kártyafestő) emléktábla

Address :	Kazinczy u. 55, 1075 Hungary
Postal code :	55
Categories :	Heritage preservation ,

Best Heritage preservation in Hungary

Zsolt Szabó on Google

★ ★ ★ ★ ★

A 19. század első felében már itt álló, akkor egyszintes épületet Schneider József kártyafestő 1834-ben vásárolta meg. Akkor még az utcát Kreuzgassénak, vagyis Kiskereszt utcának hívták. Schneider József 1836-ban ebben az épületben alkotta meg a 36 lapos magyar kártyacsomagot, gyakorlatilag a ma is használt magyar-kártya elődjét. Schneider József a maga - német- kártya verziója a lovas királyok és az évszakos ász megjelenítésével, illetve a Tell Vilmos című darab szereplőinek ábrázolásával született meg. Tell Vilmost 1804-ben írta Friedrich Schiller; az 1820-as években Magyarországon is bemutatták. A kutatások szerint Schneider azért nem magyar történelmi alakokat választott, mert azt a korabeli Habsburg cenzúra nem fogadta volna el. (egy korábbi verzión Unger Mátyás kártyáján a magyar huszár is szerepelt.). A pesti kártyafestő a makk VII-es lapon tüntette fel a nevét - így tett egyébként az 1850-es években Salamon Antal kártyakészítő is. Később a játék gyakorlata során a 36 lap 32-re csökkent, így eltűnt Tell Vilmos is a pakliból. A lapok is módosultak valamennyire az eltelt több mint másfél évszázad alatt. Csak a 20. században kezdték el magyar kártyának hívni a magyar kártyát. ---- Schneider József kártyája, amelyen tükrözve szerepeltek a figurák, népszerű lett. Mások is elkezdték utánozni, az 1860-as években pedig a Piatnik kezdte el gyártani a magyar kártya csomagokat. A pesti kártyafestő házát, amely ekkor még mindig csupán egyszintes volt, 1869-ben vásárolta meg Rothauser Mór kereskedő. Emeletet építtetett rá, és az udvar felé is terjeszkedett. Rothauser Mór halála után a fia kapta meg azt, ő pedig bérbe adta Zierlichné Fischer Cecíliának 1895-ben. Az épület ekkor lett bordélyház. A kupleráj miatt építették át, és helyeztek el angol vécét a házban 1903-ban. Zierlichné 1906-ban elhunyt, a házat ezután Dr. Bíró Mór fogorvos vásárolta meg. A következő bérlő számára nem a test, hanem a lélek volt fontos. A Magyar Teozófiai Társaság, egy spirituális csoport tartotta itt a találkozóit, nekik köszönhető a ma is látható, szimbólumokkal dekorált kapu.A társaság tagja volt annak idején többek között dr. Zipernovszky Károly mérnök, Nérei Ödön műfordító-író, Stojits Iván műfordító-író, Nádler Róbert festőművész, Tordai Vilmos vallástörténész. 110 éve, 1907-ben lett az egykori kártyafestő műhely ennek a különös mozgalomnak a magyarországi székhelye. (forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

The one-storey building, which was already here in the first half of the 19th century, was purchased by the card painter József Schneider in 1834. Back then, the street was called Kreuzgasse, or Kiskereszt Street. In 1836, József Schneider created the 36-card Hungarian card package in this building, the predecessor of the Hungarian card practically used today. József Schneider was born with his version of the German card, featuring the kings of the cavalry and the seasonal ace, as well as portraying the characters of Tell Tell. Tell William Most in 1804 by Friedrich Schiller; it was introduced in Hungary in the 1820s. According to research, Schneider chose non-Hungarian historical figures because it would not have been accepted by the contemporary Habsburg censorship. (in a previous version the Hungarian Hussar appeared on the card of Matthias Unger.). The Pest card painter put his name on the acorn VII - so did the card maker Antal Salamon in the 1850s. Later, as the game progressed, 36 cards fell to 32, and William Tell also disappeared from the deck. The pages have also changed somewhat over the past century and a half. It was only in the 20th century that the Hungarian card became known as the Hungarian card. ---- József Schneider's card, which featured the figures, became popular. Others began to imitate it, and in the 1860s Piatnik began manufacturing Hungarian card packs. The house of the Pest card painter, which at that time was still a single storey, was bought in 1869 by merchant Mór Rothauser. He built a floor and expanded into the courtyard. After the death of Mór Rothauser, his son received it and leased it to Cecilia Zierlichné Fischer in 1895. The building then became a brothel. It was rebuilt due to the congregation and housed an English toilet in the house in 1903. Zierlichné died in 1906, after which the house was purchased by Dr. Mór Bíró dentist. For the next tenant, it was not the body but the soul that mattered. The Hungarian Theosophical Society, a spiritual group, held its meetings here, thanks to which the gate is still decorated with symbols. Károly Zipernovszky engineer, Ödön Nérei literary translator, Iván Stojits literary translator, Róbert Nádler painter, Vilmos Tordai religious historian. 110 years ago, in 1907, the former card painting workshop became the seat of this strange movement in Hungary. (source: I love youHungarian.com)

J. wexler on Google

★ ★ ★ ★ ★

5 stars for sheer uniqueness and hidden nature. This was the home of the maker of Magyar Kartya, Jozsef Schneider. Hungarian playing cards also known as William Tell cards. Sadly people have vandalized the playing card posted on the structure. Note the grill closely in the door. Clearly Herr Schneider was into more mystical things. The vedic swastika, star of david, cross, fiery sun ring and rose are all included.